Alkonyat: Mi lehet a siker titka?

A cikk olvasási ideje kb. 7 perc

Az Alkonyat című mű több rangos elismeréssel is büszkélkedhet. Maga a regény 30 hétig szerepelt a New York Times bestseller listáján, 5.5 millió példányban kelt el, 20 nyelvre fordították le a világon. Rengeteg rajongói klub és online felület foglalkozik a regénnyel, valamint az abból készült filmadaptációval.

Nem titok, hogy a média és a reklámok nagyban befolyásolják azt, hogy mit veszünk meg és mit tekintünk jónak, avagy rossznak. Főként a fiatalok esetében, a csoportokhoz való tartozás miatt fordulhat elő, hogy kialakul a rajongás egy adott mű körül. Ez a fajta rajongás rég nem arról szól, hogy valakit megfog egy történet, szereti, elmélyül benne, inkább arról, hogy a rajongás segítségével csoportokhoz tudnak tartozni az egyének. Az internet és a média uralta nyitott, mégis elszigetelődő világban az ilyesfajta csoportok testesítik meg a baráti kört. Az egyén felveszi ezen csoportok normáit, tulajdonságait, életet a rajongott mű köré rendezi be, így alakítva ki a társadalmi életét. Hiszen az emberek nagy részének – főként a fiataloknak – szükségük van egy olyan vonalra, amit követhetnek, ami mintául szolgál, ezen kívül a valahová tartozás, az elfogadottság érzése a legmeghatározóbb. Talán így következhetett be, hogy a Twilight, avagy Alkonyat sikeres művé vált. Ugyanis, ha reálisan belegondolunk, nem olyan szenzációs műről beszélünk, aminek ne lenne párja a populáris irodalomban, mégis valahogy sokkal nagyobb visszhangja alakult ki. Ez egyrészről a már említett csoportos tevékenységnek köszönhető, más részről pedig a sikeres marketingfogásoknak, amivel a kiadók éltek. Hiszen, az Alkonyat tipikusan azon művek közzé tartozik, ahol a szerelmi szál a történet mozgatórugója, minden esemény valahogy e köré a momentum köré rendeződik. A szerelem pedig mindig is eladható volt és az is marad, minden bizonnyal. Ezen alaptörténet mellett okos megoldás behozni egy harmadik személyt a történetbe, aki fel tudja dobni a nem éppen mozgalmas cselekményt. Talán ezek szolgáltak alapul ahhoz, hogy a regény egy igazi világsiker lett a maga melankolikusan szenvedő hangulatával, ugyanakkor be kell látnunk, hogy a cselekmény egyáltalán nem bonyolult.

Adott egy csöndes, visszahúzódó lány, aki sohasem volt még szerelmes, soha nem érdekelték a fiúk, esik-bukik és gyakorlatilag minden olyan tulajdonsággal rendelkezik amire napjaink társadalma a „nyomi” szót aggatná, nem alaptalanul. Barna a szeme és a haja, világos a bőre és semmilyen extra képessége nincs, ha csak az életveszélyes helyzetek előszeretettel való bevonzása nem számít annak. Tehát, ha megnézzük magát Bellát, hamar körvonalazódik, hogy egy egyszerű gimnazista lány, gyakorlatilag egy szürke kisegér. Ezek alapján logikus, hogy a fiatal lányok nagy része azonosulni tud vele, hiszen általában pár ember van, akik a „valakit” testesítik meg egy közösségen belül, a többiek pedig átlagos, vagy átlag alatti kategóriába soroltatnak be általuk. S, hogy vajon mégis mit üzenhet ez a fiatal lányoknak? Azt, hogy itt egy hősnő, aki nem egy Barbie baba, mégis rendelkezik értékekkel és mégis elnyerheti a legsármosabb férfi szívét. A szürke kisegér mellett ott van a metroszexualitást jelképező, emo vonulatot gyakorlatilag fizikailag megtestesítő, önfeláldozó, érzelmekkel túlfűtött vámpír. Szó, mi szó a vámpír történetek reneszánszukat élik napjainkban, ez köszönhető a különböző gót és emo stílusok 21. századi hódításának. Furcsa mód a fiatalság érdeklődése valahogy visszakanyarodott a középkor misztikus és sejtelmes, titkokkal és vérrel átitatott sötét világába. Ha csak belegondolunk, a technikai forradalom idején még a sci-fi filmek, könyvek hódították meg a piacot és a nagyközönséget, manapság már, vagy inkább újfent a fantasy uralja a populáris irodalmat.

A korábbiakban esett szó ügyetlen, átlagos lányról és csodás „álompasiról”, ezen karakterek mellett már csak egy típus hiányzott a tökéletes szerelmi háromszöghöz. A forrófejű izomkolosszus, az alakváltó, farkas bőrbe bújtatott szuperhős. Jacob Black tökéletes adalékanyagnak tűnt a szegényes cselekmény felturbózásához. Így már sokkal izgalmasabbá vált a történet, nem egy sablonos „szerelmes pár, akik nem lehetnek egymáséi” típusú regényt kaptunk. Került egy plusz a történetbe, mégpedig a választás lehetősége, ami többször is megjelenik, sugallva ezzel, hogy egy átlagos lánynak is mindig, minden helyzetben van választási lehetősége

Mint minden sikeres történetnél, az Alkonyatnál is az volt a kérdéses, hogy befut e az első rész, vagy nem. Hiszen, ha a történet eleje sikeres lesz, a közönség kíváncsi a folytatásra, még akkor is, ha az elkövetkező részek nem teljesítik az elvárásokat. A tömeghisztéria lényegében elnyomja magát a minőséget, így az másodlagossá válik az átlag közönség számára és csak az elfogulatlan olvasó találhat kisebb-nagyobb hibákat, melyek nemtetszésre adhatnak okot. A saga első kötete ugyan sikeressé vált egy bizonyos olvasókörön belül, mégis az áttörést – mint sok más esetben – a filmváltozat hozta meg. Maga az Alkonyat, mint film újabb konfliktusokat teremtett a közönségen belül. Már a szereposztás is felborzolta a kedélyeket a fanatikus olvasók körében, még a film megjelenése előtt. Aztán attól visszhangzottak a különböző online felületek, hogy a film mennyivel rosszabbra sikeredett, mint a regény. Ennek ellenére, nyilván a sikeres marketingnek és a celebkultusznak köszönhetően mégis nyereséges lett az alkotás, több ezer új rajongót állítva maga mögé. Mindemellett azok, akik újonnan ismerkedtek meg a történettel és beleszerettek a filmbe megvásárolták a regényt, hozzá segítve azt a világsiker eléréséhez. A második kötetnek már nem kellett olyan szinten megharcolnia az elismerésért, mint az elsőnek és ahogy a filmek egymást követve jelentek meg úgy vált egyre népszerűbbé a történet. Mindenkit érdekelt a folytatás, az Edward-Bella szerelem, vagy éppen az, hogy melyik csodás lény kerül ki győztesen a szerelmi háromszögből. Így alakult ki a „Team Edward” és a „Team Jacob” szemlélet.

Az alkotóknak és az írónőnek szerencséje volt a főszereplőkkel, ugyanis Kristen Stewart és Robert Pattinson köré olyan mértékű marketinget tudtak kiépíteni, hogy biztosan fenntartsák a figyelmet. A két fiatalt előszeretettel emlegetik egy párként, akik sosem erősítették meg, de nem is cáfolták ezen állításokat. Gyakran mutatkoznak együtt, mint szerelmes pár és olyan képek is bejárják a sajtót, amikor más-más partnerrel jelennek meg. Ennek minden bizonnyal egy oka van, mégpedig a reklám. Amíg van miről beszélni, addig az Alkonyat csillaga tovább ragyog. Az átlag rajongó ugyanis a két színészt Bellával és Edwarddal azonosítja.

Jót tett emellett a sokak által „Harry Potter koppintásnak” nevezett utolsó kötet filmbéli adaptációjának két részre bontása. Elvégre, minél nagyobb a hisztéria és a várakozás annál tovább tudható sikeresnek egy mű. Így, ezt kihasználva sokkal több pénz húzható le a történetről.

Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy napjaink átlagolvasójának nem az számít, hogy mennyire fogalmaz szépen egy író, milyen hangulatfestőket használ és még sorolhatnám a különböző irodalmi eszközöket, amelyek értékes alkotássá tesznek egy művet, sokkal inkább az a lényeg, hogy mennyire lesz eladható egy történet. Ennek az adalékanyaga természetesen a szerelem, a harc, valamint az elfojtott, mégis az egész művet végigkísérő szexualitás.

GD Star Rating
loading...
Alkonyat: Mi lehet a siker titka?, 4.4 out of 5 based on 5 ratings

Vélemény?

About BHajni

Check Also

Kondorosi iskolások filmterve vált valóra

Közel húsz általános iskolai osztály diákjai pályáztak filmtervekkel az EAThink2015 Európai Uniós projekt nemzetközi pályázata …

Vélemény, hozzászólás?