Elhagyjuk a Földet?

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

Elképzelhető, hogy nemsokára egy teljesen új bolygón kezdhetünk másik életet, állítják a tudósok. Na jó, azért nem a jövő héten, de a Mars-kutatás rendíthetetlenül halad előre.

Az első vizsgálatok az 1960-as években kezdődtek, kisebb-nagyobb sikerekkel, majd az 1970-es években még nagyobb előrelépések jellemezték a kutatást. Példaként említeném, hogy az amerikai Viking űrszondapáros mérései megmutatták, hogy a Marson nagymennyiségű vízjég található, s egykori folyószakaszok hálózzák be a bolygó felszínét.

A kutatások folytatódtak, nem csak a Marson, hanem itthon, a Földön is, s a ’90-es évek végén amerikai kutatók bejelentették, hogy az Antarktisz jegében egy marsi eredetű meteoritot találtak, abban pedig 3.5 milliárd évesre becsült egysejtűek nyomait vélték felfedezni. A bejelentés sokkolta a nagyközönséget, s máig lezáratlan vitákat eredményezett.

A korábbi évek kisebb-nagyobb sikerei után elkezdődtek a találgatások, hogy alkalmas lenne-e a vörös bolygó arra, hogy élhető környezetet alakítsanak ki rajta. Az erre kidolgozott elméletet hívjuk terraformálásnak, mely során egy élettelen bolygót alakítunk át az ember számára lakhatóvá.

Tudósok egy csoportja állítja, hogy már rendelkezünk a megfelelő technikával, s rövidesen terraformálhatjuk a Marsot. Ezt a folyamatot úgy képzelték el, hogy először felmelegítik a bolygót földi mintára üvegházhatás létrehozásával, melyet tetrafluormetán darabkák légkörbe juttatásával érnének el. A melegedő környezet hatására a bolygó fagyott részei felolvadnának, szén-dioxid kerülne a légkörbe, mely szintén az üvegházhatást segítené elő.

A következő lépés a növények számára élhető környezet kialakítása. A melegedés hatására felolvadnának a megfagyott folyók, s a kiszáradt folyómedrek újra életre kelnének. Ezt követően az új életre kelt folyók a talajból kioldanák a peroxidokat, melyek már képesek lennének annyi oxigént előállítani, hogy a növények megtelepedjenek a bolygón.

Ha a növények képesek lesznek életben maradni az oxigéntermelés is folytatódik, hiszen – mint tudjuk –  a növények oxigént bocsátanak ki. Ha ez sikeresnek bizonyul a következő lépés az élővilág megteremtése. Csak úgy, mint hajdanán a Földön, a Marson is a vízben kezdődne az élet. Különböző vízi állatokat telepítenének a folyókba – melyekbe algát és hínárt ültetnének – s ha ők képesek a túlélésre jöhetnek a szárazföldi állatok. Kezdetben a primitívebbek, mint például a rovarok, őket pedig már követhetnék a fejlettebb állatok, valamint az ember is. Persze ennek feltétele, hogy elegendő oxigén termelődjön.

Maga az elgondolás szép és jó, ugyanakkor kétségbeesésre is okot adhat. Ilyenkor mutatkozik meg az ember igazi ereje, s mivel az ember gyarló lény, az efféle tervek aggodalomra adhatnak okot. Mégis mire lennénk képesek, ha a túlélésünk forog kockán? Kiirtanánk az élet csíráit egy bolygón csak azért, hogy a sajátunkat megmentsük? Vagy akár a későbbiekben leigáznánk egy primitívebb civilizációt, csak, hogy a saját fajunk fennmaradását biztosítsuk? Esetleg génmanipulált emberi kolóniákat hoznánk létre idegen bolygókon, s figyelnénk a fejlődésüket, közben azon gondolkodva, hogy talán velünk is így tehették valaha? Hol lehetnek Ők? S hova tartunk mi? Talán a túlzott fejlődéssel magunkat írtjuk ki? Veszélyes Istent játszanunk, meglesz a büntetésünk érte? Vagy az ember képessé vált arra, hogy uralja az univerzumot, vagy annak legalább egy kisebb szegmensét?

Bonyolult kérdések ezek, melyekre nincsenek is egyértelmű válaszok. Ugyanakkor úgy gondolom, az embereknek talán inkább bele kellene törődniük, hogy mi sem élhetünk örökké. A világ, az univerzum, a mindenség örökké fejlődik, s talán egyszer majd helyet kell adnunk fiatalabb civilizációknak, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy mi sem a kezdetektől fogva létezünk. Nagy út áll mögöttünk, s ki tudja mennyi előttünk. A túlzott görcsölés helyett inkább meg kellene próbálnunk élvezni azt, ami nekünk adatott, s élhetőbbé, lakhatóbbá tenni nem az univerzumot, hanem saját otthonunkat, a mi életet adó Földünket.

GD Star Rating
loading...
Elhagyjuk a Földet?, 4.6 out of 5 based on 5 ratings

Vélemény?

About BHajni

Check Also

Kezdődik a számolgatás a magyar válogatottnál

Jelen állás szerint még mindig van esélye kijutni a magyar labdarúgó-válogatottnak a 2020-as Európa Bajnokságra, …

2 hozzászólás

  1. Ez mind szép és jó, de egy: rengeteg buktatója van az elképzelésnek, a másik meg az, amiben egyetértek veled és szeretném annyival kiegészíteni, hogy talán a saját bolygónkat kéne megóvni és nem szétcseszni, akkor nem kéne azon gondolkozni, hogy mikor kizsigereljük a Földet hova tovább…

  2. László Balogh

    Ez mind szép és jó, de egy: rengeteg buktatója van az elképzelésnek, a másik meg az, amiben egyetértek veled és szeretném annyival kiegészíteni, hogy talán a saját bolygónkat kéne megóvni és nem szétcseszni, akkor nem kéne azon gondolkozni, hogy mikor kizsigereljük a Földet hova tovább…

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..