Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
Mikor a meghittség már a tetőfokát hágja, elő-évérték-elő ünnepi bejegyzésemhez a Líra erejét hívom segítségül.
Feketekarácsony
Fake-te országot álmodtam én
ahol minden… ahol minden szar kijön a tévén,
ahol az ízlések rohadtul pofátlanok, a pofonok meg ízléstelenek:
Fekete Sabbath, Magyarország, én így szeretetünnepelek.
Feke-te,
hallod-e,
Jerikó,
ez kürtszó!
Fekete kürt és fekete Ady,
fekete zongora, fekete Tandori.
Fekete piacon fekete gazdaság,
lehet-e orvgizda fekete raszta srác?
Fekete tüdő, fekete epe,
fekete Kapa, fekete Pepe,
feketepéter, fekélyes máj,
a barom-méter erektál…
Feketerózsával bagzol tán?
vagy Balog Zoltán
ürít herét belé, mint telített fekete porzsákot.
Még ennyi bullshit szürkemarha-bika szarságot!
Itt nincsenek keretek, se számok, vagy tandíj, költség-eltérítés,
sem direkt nemzethülyítés, csak lókolbászból nyerítés,
a mézeskalács-országházon duplafenekű-mézesmáz,
kint meg kolbász kerítésből, a főétel paprikáshangulat, dinsztelt ház!
Elkúróstészta, nemzeti bélszínház, strabab, közgépsonka,
szíjjártócsni, flecsó, mesterházytorta –
sületlen beszéd az ünnepi ebéd, a főtt-itt-kár,
elmaradt világvége csak, mi elmaradott főknek jár.
Mű vészek helyett megérdemeljük most már az igazit:
Fekete Gyuribá’, az apród is bankó, majd kútba igazít.
Izmos kockafej, üres has; háromszoros vivát
a bölcsészkarnak,
költségvetés- meg térítés, aratás; három szaros pinát
minden költségszarnak!
Nyírő József magyarnóta, de Petőfi death metál!
Pál fordul a Júdáspriestre, Szent Péter gyepál,
Eladó-kiadó most apostoli szivem,
Negyvenhétezres szívelégedetlenség? Igen. Asszem, igen…
megJelenések, meg ApCsel, korinthosziakhoz átmixelt DJ set,
ne tamáskodj, hogy ez nem forradalmi lá-tamásköltészet:
Kötélből fonsz idegeket, de ha minden kötél szakad,
köthetsz fel rá idegeneket, vagy felkötheted magad.
Levágnak mint egy csirkét róla, és levágja rólad a Halál,
hogy hun’ vagy,
úgyhogy kínoz még, te húgyagy,
majd – nyílik az anál csont és – sírodra kakál.
Boldog karácsonyt!
Vagy le se kell vágni, mert lebegsz majd, úgy lefogysz,
elvevő-igenek és adónemek, Freud és a tricera-elszólogatopsz.
Vágó Pityesz se vágná a választ, hogy mit egyek vagy mi vagyok,
Vágási Feri a fasza rock, Lady Giga csak pina-pop.
Haljon a hanyatló Nyugat! én hol vagyok?
Alienek inkább a panelek, meg a többi fasza programok!
És lehet káromkodni, hogy „Béby”, „Oh yeah” meg „Tedd fel a kezedet”,
Alien a hajléktalan is, ha akar; alien Akkezdet!
Berényimiki Gordon, Klaudia meg Schiffer – Alien versus PredátOr bán,
hol vannak már a régi nagy színkomikusok, hol van Torgyán?
Isten malmai lassan nem is őrölnek, de harcolnak,
Isten barmai Don Quijote-ként megőrülnek, befalcolnak.
Hollandból jön a fuck lumpen, a turi-pánt meg a szalma-lom,
ide, hol a Dohány-Dob határa HegyeShalom,
mazel tov, indul a harácsony! „Zsidó a Szentcsalád?
Mária-vetélést!” vagy mit szólna Sz.Csanád?
jöhet a metélés? (igazságos NAV-ra)csicska szád,
a hanuka vagy a magyarok istenétől hullt e fricska rád?
IDE,
hol a megváltónk KISZ-Jézus:
FIDESZ!
– duzzadó kebel (a frizura kétharmadrészt kitart,
a maradék meg vegyen magának Loreálondonpárizsban italt),
a hűtő Lehel
meleget meg a birka fűt,
pásztor a sok faszkalap,
ács József,
Mária nostra,
indul a mustra:
A nostradamusi jóslat
bevált. A Noszty fiú esett-e
ekkorát Kopp Marival,
mint az ország egészségindexe?
Kipp-kopp, kipi-kopp, csepereg a vízcsap. De kerek a vízcsekk!
lepereg az élet, olvad a pénz,
ma pedig torkomon nem ment le víz,
csak hét sör meg tíz Jack’.
S mi e vízdíjcsekk?
hát kommunista rezsim mauzóleuma,
turistának vicc csak e feketetáj: Lenin kamumúzeuma.
Nagy kanállal faljuk az igaz életet, hányjuk a műbort…
na de lássuk a műsort,
mit Stohl Buci vezet,
Beindult a pokol gépezet.
Fekete gyémántok, fekete városok – vérvörös komcsigyár,
Menyhért is tudja, hogy Gáspár Győzi a fekete szerencsekirály.
Ki az aranypolgár, Jenő? és ki a mirha? ki a tömjén?
sem te, sem ő, sem a szürkemarha Semjén.
Tudod, az ördög Jagger, nekem meg rátzingerem van már a Twitteren,
hogy amit a Facebook-falra festesz, az rögtön megjelen s itt terem.
Boldizsár hol pisál? ébenfekete léce patakba lóg, mi lemossa sarát útja során.
Ez egy sáros patak, ahogy e vérvers szent s profán,
okosan s bután vág egyszersmind pofán.
Az igazság ötletes, de odaát van,
a hazugság az a miénk, de ideátlan.
Agyad rég halott, görbe már, mint a tükör, mit tart elénk az élő-egyenes,
a fejedbe beletúrt már rég – félő, hogy belenyes:
Hallgass a szívedre,
emigrálj Tibetbe,
pusztán negyven nap puszta télen, plusz három nap keleti bölcselet
éppen elég, kérem, hogy ne nézzen senki feléd se,
édes hazám – Herz szalámi, kenyér, tej – ó, Magyarország, az ám!
hol a fű kettőfél, az RTL kettő, a köztársaság banán.
/2012.12.22./
