Félreismert drogok: a jövő gyógyszerei

A cikk olvasási ideje kb. 8 perc

Létezik a kábítószereknek egy nagyon különleges fajtája (pszichedelikumok), melyek nem hogy növelnék a függőségeket, hanem akár gyógyíthatják azokat, persze csak megfelelő körülmények között:

pszichodelik

A pszichedelikumok megfelelő körülmények között gyógyítják a depressziót, a szorongást, a kényszereket, a szuicid viselkedést, az alkoholizmust és az egyéb függőségeket, enyhítik a klaszter-fejfájást – és univerzális misztikus élményt váltanak ki. Némelyik közülük tiltólistán szerepel, de az elmúlt évtizedben újrakezdődhettek a velük kapcsolatos kutatások.

Ez év elején, a Magyar Pszichiátriai Társaság megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő konferencián dr. Frecska Ede, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszékének igazgatója számolt be a pszichedelikus szerekkel kapcsolatos orvosi vizsgálatokról. Dr. Sümegi András (Vas Megyei Markusovszky Kórház) a szekció másik előadásában elmondta, mi kell ahhoz, hogy a hallucinogének ne pszichózist, a tudat széthullását váltsák ki, hanem ellenkezőleg, integrációt, magasabb tudatállapotot eredményezzenek. Írásunk a konferencia előadásai alapján készült.
Legalább negyven különböző néven hívjuk e szereket, ráadásul a leginkább elterjedt megnevezés (hallucinogén) nem állja meg a helyét, ugyanis nem okoznak direkt hallucinációt, a hatásuk alatt létrejövő élményeknek tudatában vagyunk, majd utólag elő is hívhatjuk azokat. Talán legjobb mind közül a „pszichedelikus” megnevezés; a tudatbővítő hatás – ami minőségi és nem pusztán mennyiségi változást jelent – csak bizonyos körülmények esetén lép színre, rendkívüli módon függ a felhasználótól, idegrendszerének aktuális állapotától, a személyiség kulturális hátterétől, a műveltségtől, neveltetéstől.
Gyógyszertani, illetve élettani szempontból fontos, hogy ezek a szerek nem toxikusak, nem lehet szuicidálni velük. Szerkezetük nagyon hasonlít az egyik legfőbb agyi ingerületátvivő, a szerotonin szerkezetéhez. A talamokortikális rendszerben a szerotonin-1a és 2a receptorokhoz kötődnek, felfüggesztik a talamusz szűrő, kapu-funkcióját, aminek következtében a prefrontális kéreg szenzoros overload alá kerül, rengeteg ingerület áramlik be mind a külső, mind a belső világból, a memóriáért, gondolkodásért felelős agyrészekből. A nem kellően felkészült agyban ez pszichózist okozhat, ami azonban eltér a skizofréniában észlelttől, mivel a hallucinogén-fogyasztás során a kortikális dopaminszint magas, skizofréniában pedig alacsony. A kellően felkészült agy olyan központi idegrendszeri státuszt jelent, amelyben stabil az attraktor-hálózat, nagy az információfeldolgozó kapacitás. Pszichedelikus állapotban – eltérően a pszichózistól, amely szétesettségérzéssel jár – a realitáskontroll megtartott, egodisszolúciós szorongás csak a legelején, a tapasztalatlanoknál jelentkezik.

Másfajta rendezettség

Frecska Ede hangsúlyozta: a szakmabelieknek nem szabad tájékozatlannak lenniük egy olyan témában, amelynek potenciálisan óriási a terápiás haszna. Hozzátette: a pszichiátriai szakmában járatosak szerint csak a politikailag korrekt álláspont köti a biológiai pszichiátria kezdetét 1952-höz, amikor Pierre Deniker és társai bevezették a klórpromazint a skizofrénia kezelésére. Valójában a biológiai pszichiátria tíz évvel korábban született, amikor a svájci Sandoz gyógyszercég vegyésze, Albert Hofmann véletlenül felfedezte a lizergsav-dietilamint, azaz az LSD-t. A szakmát sokkolta, hogy egy kémiai szer roppant kicsi, mikrogrammos dózisban milyen fulmináns tudatállapot-változást tud előidézni.

Az LSD-t sok pszichiátriai kórképben használták gyógyszerként az 1950-es és 1970-es évek között (skizofrénia, szexuális zavarok, kriminális viselkedés, alkoholizmus), azonban amikor egy zseniális pszichológus, Timothy Leary – helytelenül – tömegcikké akarta tenni, hogy mindenki ez által érje el személyiségének kiteljesedését, a Nyugat olyasvalamivel találkozott, amire nem volt felkészülve (más kultúrák ezeréves tradíciók alapján használják a pszichotrop szereket). A nagyarányú utcai elterjedés miatt az LSD 1975-ben tiltólistára került, és sajnos a kutatása is megszűnt három évtizedre.

10–15 évvel ezelőtt egy másik svájci, Franz Vollenweider kezdte újra a pszichedelikumok terápiás felhasználásával kapcsolatos kutatásokat, miután képalkotó vizsgálatainak eredményei őt magát is meglepték: pszilocibint (sokféle növényben, többek között a Psilocybe cubensis nevű gombában megtalálható hallucinogén anyag) fogyasztó kísérleti alanyainak agya nem szétesettséget mutatott, hanem a normál tudatállapottól eltérő, másfajta rendezettséget. Azóta bebizonyosodott, hogy a pszichedelikumok se nem tompítók, se nem stimulánsok, nem a természetes ingerek kikapcsolásával dobnak fel. Nem elringatnak, hanem ellenkezőleg: szembesítenek az élettel, nem az ösztönéletet szabadítják fel, inkább mentesítenek az önáltatástól, lehetőséget biztosítanak a szuperegónak egy időre, hogy beolvasson – adekvát agyi állapot és megfelelő környezet esetén, amibe a pszichiáter szakember jelenléte is beletartozik.

 

tryppy

 

 

Endohallucinogén a halál előtt

A kutatások újraindításában úttörő szerepe van Rick Strassmannak is, aki DMT-kísérleteivel lényegében korszerűbb feltételek mellett megismételte azt a vizsgálatot, amit Szára István az OPNI-ban folytatott 1955–56-ban. Szárát nagyon érdekelte az LSD-hatás, de a Sandoz nem adott a szerből a vasfüggöny mögé, így a zseniális pszichiáter maga szintetizált egy hasonlóan pszichedelikus hatású molekulát, a dimetil-triptamint (DMT). A magyar kísérletekből többek között kiderült, hogy néhány furcsa, nem besorolható, patológiásnak is nevezhető élmény, például az ufóelrablás spontán, belső DMT-felszabadulás eredménye lehet, ugyanis a DMT a többi klasszikus szertől eltérően endohallucinogén. További érdekessége, hogy azon kevés molekula közé tartozik a glükózzal és az aminosavakkal együtt, amelyeket az agy aktív transzporttal vesz fel. Hétköznapi tudatállapotban valószínűleg nincs nagy szerepe, úgy tűnik, halál előtti állapotban szabadul fel nagy mennyiségben a tüdőből (korábban azt feltételezték, hogy a tobozmirigyben termelődik).

Humán vizsgálatokban ma a pszilocibin (foszforiloxi-dimetiltriptamin) a legelterjedtebb; az egyik legérdekesebb, aktív placebokontrollos vizsgálat ezzel a mesterségesen is előállítható vegyülettelRoland Griffiths nevéhez fűződik, aki 2006-ban a Johns Hopkins Egyetemen kimutatta, hogy a szer univerzális misztikus élményt okoz. Egyébként ez a kísérlet is egy korábbinak a megismétlése volt modern eszközökkel; 1962-ben a Harvard Egyetem kutatója, Walter Pahnke pszilocibint fogyasztó vizsgálati alanyai is intenzív spirituális tapasztalásokról számoltak be.

 

Komoly lehetőség a gyógyszeriparnak

Egy következő irány, amelyben ezt a triptamin-származékot vizsgálják, az obszesszív-kompulzív betegségek kezelése (Francisco Moreno, Arizonai Egyetem). Érdekesség, hogy míg pszichedelikus hatására tolerancia alakul ki, a kényszercsökkentő hatásra nem – azaz az ipar fejleszthetne olyan molekulát, amely szerkezetében hasonló, mentes a pszichedelikus hatástól, de tudja azt, amit a pszilocibin.
Charles Grob (Kaliforniai Egyetem/UCLA) terminális állapotú rákbetegek pszilocibin hatására bekövetkező szorongáscsökkenését vizsgálja, mások depresszió, evészavar, klaszter-fejfájás terápiájával kísérleteznek. Fontos kutatásokat végez ajahuaszkával (dimetil-triptamin tartalmú növényi szer) a jeruzsálemi Héber Egyetem pszichológiaprofesszora, Benny Shannon, a charlestoni pszichiáter, Michael Mithofferpedig poszttraumás stresszben szenvedők MDMA-val (metiléndioxi-metamfetamin, köznapi nevén ecstasy) való kezelését vizsgálja, eredményesen. A pszichedelikus szerek további fontos felhasználási területe az addikció gyógyítása lehet. Ezen a téren az egyik legérdekesebb az ibogain, egy afrikai növény gyökerében lévő alkaloida, amely egyszeri alkalmazással úgy szünteti meg a heroin- vagy a nikotinfüggőséget és a sóvárgást, hogy detoxifikál is. Ebben az esetben nem arról van szó – mint például amikor rivotrillal kezeljük az alkoholistákat –, hogy a kutyaharapást szőrével kezelnénk. A pszichedelikus szereknek más a hatásmechanizmusuk, ezek dekondicionáló, reintegráló ágensek, kiütik az addigi habituális áramköröket, amelyeket az illető, ha akarja, a későbbiekben persze visszaépíthet.
Forrás: Dr. Kazai Anita, Medical Tribune
http://www.medicalonline.hu
GD Star Rating
loading...
Félreismert drogok: a jövő gyógyszerei, 4.2 out of 5 based on 5 ratings

Vélemény?

About Garuda

Check Also

Kezdődik a számolgatás a magyar válogatottnál

Jelen állás szerint még mindig van esélye kijutni a magyar labdarúgó-válogatottnak a 2020-as Európa Bajnokságra, …

3 hozzászólás

  1. ez a video mellett volt…a jobb oldalon a jutubon…

    http://www.youtube.com/embed/rGL1Lc6_RBI

  2. Szerintem az, hogy olyan témában fejted ki a véleményed, amiről igazából nincsen neked, szomorú. A szcientológus brossúrákon kívül hol tájékozódsz ebben a témában?

    Oké, tehát nem léteznek függőségek? Nem létezik depresszió? Nem létezik skizofrénia? “A pszichiáterek találják ki”… ilyen alapon a szívinfarktust meg a stroke-ot meg a kardiológusok találják ki… Parkinson kór?! Ugyan már csak a hülye neurológusok találják ki, a bácsinak csak remeg a keze. Nem?
    Szívesen összezárnálak egy pszichotikussal, vagy szuicid depresszióssal, még mielőtt a gonosz pszichiáterek el nem kezdik a “trükkjeiket”…Majd ha te vagy a közeli hozzátartozód nem lát más kiutat csak hogy véget vessen az életének, és nem jönnek az “átverések” lehetséges, hogy megtanulnád, hogy nem írkálunk olyan dolgokról amiről fogalmunk sincs.

    Ha valaki tudja mi az az LSD az biztos hogy nem ezt a szektás marhaságot linkeli. Nem mondom hogy veszélytelenek a pszichedelikumok, de ha képes lennél az értő olvasásra, akkor látnád, hogy külön ki van emelve az hogy önmagában nem gyógyszer, mint az algopirin. “Megfelelő körülmények” ez a kulcsszó.

    Az elmekontrollról, a csordaszellemről, és a 21. század modern szektáiről nem linkelsz egy jó kis videót?

    hirtelen csak ezt találtam:

    http://www.youtube.com/watch?v=LXp3kUBekCY&w=545&h=400

    de ismered mondjuk Jim Jones atya történetét? 😉 Keress rá!

    Aki szerint nem léteznek elmebetegségek, személyiségzavarok, és minden ilyesmit csak a gyógyszeripar, a pszichiáterek és Lucifer Arkangyal talál ki ajánlom az alábbi videót:

    http://www.ted.com/talks/elyn_saks_seeing_mental_illness.html

  3. Szerintem az, hogy egy drog ki tud gyógyítani valakit olyan betegségekből, amiket a pszichiáterek találtak ki átverés. Ha valaki tudja mi az az LSD (lásd: http://drogmentes.hu/a-drogokrol/az-igazsag-a-drogokrol-fuzetek/az-igazsag-az-lsd-rol.html), akkor tudja, hogy az a legkeményebb drog a világon, ami hogyha valakinek a testébe kerül erre az életére nem szabadul megtőle, érts nem ürül ki a zsírszövetekből és az személy élete folyamán – mégha már le is szokott róla – újra jelentkezhet nála a flashback. A pszichiátria és a gyógyszeripar trükkjeiről pedig inkább javaslom megnézni a következő filmet: http://hu.cchr.org/videos/diagnostic-statistical-manual.html

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..