Népegészségügyi termékadó 2013.

A cikk olvasási ideje kb. 20 perc

Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény, továbbá az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosította a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt
(a továbbiakban: Neta tv.). A módosítás beemelte a jogszabályba az adóköteles termék beszerzésének adókötelezettségét,
illetve ehhez kapcsolódóan új mentességi jogcímet vezetett be, megváltoztatta azokat a feltételeket, amelyek alapján az üdítőital és az energiaital termékadó-kötelesnek minősül, továbbá differenciálta az energiaital adómértékét.

pr_penz

1. Fontosabb fogalmak

1.1 Előrecsomagolt termék a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha

a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül
nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek

da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan
hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék
is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen
módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik.1
Fenti pontokban meghatározott feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük ahhoz, hogy egy
termék elnyerje az előrecsomagolt termék státuszát.

1.2 Értékesítésnek minősül az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Az ingyenes átadásra a jogszabályi definíció nem terjed ki.

1.3 Beszerzés alatt terméknek az Áfa tv. szerinti Közösségen belüli beszerzése, importja értendő

2. Adóköteles termékkörök

2.1 Üdítőital
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2009, 2202 vámtarifaszám alá tartozó – energiaitalnak nem minősülő – termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs-, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50 %-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot7 tartalmaz és összcukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget.

2.2 Energiaital
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2009, 2202 vámtarifaszám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metilxantint a termék valamely összetevője tartalmazza és

a) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget, vagy

b) metil-xantin tartalma meghaladja a 15 milligramm/100 milliliter mennyiséget.10 Metil-xantin alatt a koffeint, a teobormint és a teofillint kell érteni. Az energiaital cukortartalmának nincs jelentősége.

2.3 Előrecsomagolt cukrozott készítmény
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 1704, 1905, 2105 vámtarifaszám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és összcukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá a 1806 vámtarifaszám alá tartozó termék a legalább 50 %-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és összcukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm
mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb. Az adóköteles termék hozzáadott cukortartalma alatt azt a cukortartalmat kell érteni, amelyet nem a termék valamely természetes összetevője tartalmaz, hanem amelyet adalékanyagként adnak a termékhez. Vagyis a hozzáadott cukortartalom kifejezés azt jelenti, hogy a termék a benne lévő alkotóelem, pl. gyümölcs, méz, liszt, tej cukortartalmán túl a 1701, 1702 vámtarifaszám alá tartozó cukrot is tartalmaz. Tejalapanyag-tartalom alatt az adóköteles termék tejtartalmát kell érteni. Abban az esetben, ha az adóköteles termék nem tej hozzáadásával, hanem valamely olyan összetevő hozzáadásával készül, amelyet – legalább részben – tejből állítanak elő, akkor a késztermék tejalapanyagtartalma a késztermék valamennyi összetevője arányában vizsgálandó.
Ezen termékeknél a jogszabály nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a terméknek azonnali fogyasztásra alkalmasnak kell lennie, tehát például a fagyasztott termékek is adókötelesek. A késztermékek és az alapanyagok elhatárolása a Neta tv. szövegében nem jelenik meg. Ez a fajta megkülönböztetés a jogalkotó szándéka szerinti jogértelmezést tükrözi. Az adókötelezettség szempontjából elsősorban nem az a meghatározó, hogy az adóköteles termék ipari felhasználás vagy fogyasztás céljából, kis- vagy nagykereskedelmi forgalomban, továbbfelhasználó vagy végső felhasználó, illetve fogyasztó részére kerül értékesítésre. Ugyanakkor az ipari felhasználóknak további feldolgozásra szállított alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek – bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak – az értékesítési formájuk szerint egyúttal fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetők (pl. a marcipánfigurák előállítására alkalmas marcipánrudak). A tankautóban, konténerben, zsákban, vödörben ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott – előrecsomagolt terméknek nem minősülő – termék nem tartozik e körbe.

2.4 Sós snack
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott – előrecsomagolt cukrozott készítménynek nem minősülő – 1905, 2005 20 20, 2008 vámtarifaszám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1  gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket. A jogszabály három feldolgozási eljárást (sütött, extrudált, pörkölt) nevesít. Azok a termékek, amelyek a jogszabályi kritériumoknak megfelelnek, de más technológiával készülnek (pl. pirítással, puffasztással), nem termékadó-kötelesek. A sós snack definíciójának lényegi eleme, hogy a terméknek azonnali fogyasztásra alkalmasnak kell lennie. Tehát csupán azok a termékek tartoznak e körbe, amelyek a csomagolás felnyitását követően azonnal ehetőek. Ebből következően nem tartoznak ide sem a fagyasztott termékek (pl. mirelit pizza), sem a melegítésre szoruló termékek, még akkor sem, ha egyébként a többi feltételnek megfelelnek.

2.5 Ételízesítő
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2103, 2104 vámtarifaszám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget. A kivételek között szereplő mustár és ketchup sótartalmától függetlenül nem tartozik a Neta tv. hatálya alá. A sótartalom tekintetében meghatározott feltétel (15 g só/100 g) kizárólag a nem szárított, aprított vagy pépesített zöldség készítményre vonatkozik.
Az ételízesítők olyan adóköteles késztermékek, amelyek felhasználási módjukra tekintettel minden esetben alapanyagok is, így az ilyen módon való elhatárolás esetükben nem értelmezhető. Amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az előre meghatározott csomagolási egységekben kiszerelt ételízesítők – a kiszerelés mennyiségétől függetlenül – termékadó-köteles terméknek minősülnek.

2.6 Ízesített sör
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott – üdítőitalnak nem minősülő – olyan ital, amely sört16 és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget.

2.7 Alkoholos frissítő
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2208 vámtarifaszám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter  mennyiséget. Az üdítőital-tartalom azt feltételezi, hogy ezen italnak olyan, a 2009, 2202 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell tartalmaznia, amelyben van hozzáadott cukor, ugyanakkor az összcukortartalomnak 8 g cukor/100 ml mennyiség helyett – az alkohollal történő „hígítás” miatt – elegendő az 5 g cukor/100 ml mennyiséget meghaladnia.

2.8 Gyümölcsíz
Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2007 vámtarifaszám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével. Amennyiben egy konkrét termék vámtarifaszámának meghatározása, összetételének megállapítása problémát jelent az adózónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete (1163 Budapest, Hősök Fasora 20-24., Tel.: 403-5090, 402-2233; E-mail:  szi@nav.gov.hu) – költségtérítés ellenében – segítséget tud nyújtani.

3. Adókötelezettség
Adókötelezettség terheli az adóköteles termék

a) első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld;
b) beszerzését akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel
és az előállított terméket akként értékesíti, hogy az értékesítés nem felel meg az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.22 Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton,
vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Az adóalanynak a számlazáradékban csupán azt kell szerepeltetnie, hogy az adókötelezettség őt terheli. Papíralapú számla esetében ez egyszerűen például „a népegészségügyi termékadó kötelezettség az eladót terheli” szöveg rábélyegzésével, míg elektronikus számla esetén külön soron szerepeltethető. Alapvetően a számla adattartalmának az Áfa tv-ben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, melynek értelmében a termékadó-köteles termék értékesítése kapcsán kiállított számlán – többek
között – az értékesített termék megnevezésének és mennyiségének szerepelnie kell. A Neta tv. a termékadó összegének számlán való feltüntetését nem írja elő, mindazonáltal azt nem is tiltja meg. A lényeg, hogy az adóalanynak az adókötelezettség számlán történő feltüntetését úgy kell megvalósítania, hogy az bárki számára egyértelmű és érthető legyen, illetve abból világosan kitűnjön, hogy az adókötelezettség őt terheli. A népegészségügyi termékadó az általános forgalmi adó alapját képezi. Az Áfa tv. szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az általános forgalmi adót. Tehát az értékesített termék áfa-alapjába (az ún. nettó, azaz áfa nélküli árba) a termékadó összege beletartozik.

4. Az adó alanya
Az adó alanya

a) az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő,
b) az adóköteles terméket beszerző személy, szervezet.

5. Az adó alapja
Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagynia csomagolás tömegét.
6. Az adó mértéke
2013. év Termék megnevezése Adómérték
(Ft/l, ill. Ft/kg)

– üdítőital sűrítmény, koncentrátum és szörp formában 200
– más üdítőital 7

– energiaital metil-xantin és taurin tartalommal 250
– energiaital metil-xantin tartalommal 40

– cukrozott kakaópor 70
– előrecsomagolt cukrozott készítmény 130

– sós snack 250
– ételízesítő 250
– ízesített sör 20
– alkoholos frissítő 20
– gyümölcsíz 500

7. Adómentesség

7.1 Mennyiséghez kötött mentesség
Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végzőadóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. A termékadó-mentes mennyiség meghatározása során az egyes termékkörök mennyiségét együttesen kell figyelembe venni, figyelemmel arra, hogy e termékek egy része folyadék, másik része pedig szilárd halmazállapotú. Ebből az következik, hogy az adóköteles termékek értékesítése akkor mentes a termékadó alól, ha az italtermékekből összességében 50 liter alatti mennyiséget, a szilárd halmazállapotú termékekből pedig összességében 50 kilogrammnál kevesebbet értékesít az adóalany az adóév folyamán. Amennyiben az adóköteles termékek mennyisége az adott naptári évben eléri, illetve meghaladja az 50 kg-ot, illetve 50 l-t, el kell készíteni a termékadó bevallást. A bevallásban nem csak az érintett termékkör adómentes mennyisége feletti mennyiséget, hanem a naptári évben értékesített valamennyi adóköteles termékkör teljes mennyiségét szerepeltetni kell, illetve az után a termékadót meg kell fizetni, tekintettel arra, hogy az adómentes mennyiségi határ elérése, illetőleg túllépése miatt az adóalany termékadó-mentes státuszát elveszítette.

7.2 Értékesítéshez kötött mentesség
Mentes az adó alól az adóköteles termék első belföldi értékesítése, ha az megfelel az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.31 Továbbá mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek az első belföldi értékesítése, amelyet
vevője az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét – a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével – számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az
adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről – a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével – az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami
adó- és vámhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni. Továbbértékesítés esetén a mentesség egyik feltétele, hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozzon. Tehát az adóalany felé a nyilatkozatot a vevő, a számára történő értékesítés időpontjában köteles megtenni, s ebben ki kell nyilvánítania azt a szándékát, hogy a terméket az Európai Unió másik tagországába vagy harmadik országba történő továbbértékesítés céljából vásárolja. Amennyiben a nyilatkozattételre az értékesítéskor nem került sor, az később
nem pótolható. Tehát ez esetben termékadó alóli mentesség nem alkalmazható, miáltal önellenőrzésnek sincs helye.
A mentesség másik feltétele a külföldre történő eladás tényét megtörténtét bizonyító hitelt érdemlő igazolás megküldése az adóalany számára. Hitelt érdemlő igazolásnak minősül minden olyan okmány, amelynek tartalma alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a terméket a vevő külföldre értékesítette (pl. a termék külföldre történő kiszállítását tanúsító fuvarokmány, átvételi elismervény hiteles másolata). Az itt szabályozott adó alóli mentesség (ún. feltételtől függő mentesség) alkalmazásához a jogszabály együttes feltételként írja elő a vevőnek az értékesítéskor az adóalany részére tett
nyilatkozatát, valamint a továbbértékesítés tényének adóalany részére történő hitelt érdemlő igazolását. A törvény az igazolás megtörténtére vonatkozóan egzakt határidőt nem határoz meg, viszont – az együttes feltételre tekintettel – az igazolásnak legkésőbb az adó bevallására meghatározott esedékességi időpontig az adóalany rendelkezésére kell állnia.
Amennyiben ezen időpontig a vevő hitelt érdemlően nem tudja igazolni az adóalany részére azt, hogy a terméket a Közösség (Magyarországon kívüli) területére, illetve a Közösség területén kívülre továbbértékesítette, úgy a terméket adóköteles terméknek kell tekinteni, mely után az adóalanynak teljesítenie kell az adókötelezettséget. Ha a fent megjelölt időpontokat követően a vevő teljesíteni tudja az igazolás feltételét, abban az esetben az adóalany az Art.34 49. § (1) bekezdése alapján a megállapított adót, adóalapot önellenőrzés útján helyesbítheti.

7.3 Beszerzéshez kötött mentesség
Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.

8. Az adó megállapítása
Azon adóköteles termék értékesítése, beszerzése utáni adót kell megállapítani és bevallani, amely adóköteles termék  értékesítéséről kiállított

a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről
kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a
b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának
időpontja a bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. Az adó alanya az adóját önadózással állapítja meg. Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a  helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. Amennyiben az adó összegét csökkentő, vevőtől történő visszavétel esete áll elő, akkor az így visszavett, majd belföldön újra értékesített termék újraértékesítése a Neta tv. értelmében – tekintettel arra, hogy az előző ügylet voltaképp nem jött létre, illetve az adófizetés sem valósult meg – első értékesítésnek minősül, mely után az adó alanya köteles az adót megfizetni. Termék visszavásárlása esetén más a helyzet, hiszen ez esetben egy új számlás ügylet jön létre, helyesbítő, érvénytelenítő számla nem készül. Az adóköteles termék mennyiségének, illetve a termékadó összegének csökkentése nem jöhet szóba, ugyanakkor az  újraértékesítéskor – figyelemmel arra, hogy az már nem az első belföldi értékesítés – adófizetési kötelezettség sem
keletkezik.

9. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik

a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és
b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült
adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek
mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. A nyilvántartásnak kötött formája nincsen, amennyiben a termékadó-köteles termékek nyilvántartását a fentiekben leírt módon és tartalommal vezetik, az – annak formájától
függetlenül – megfelel a jogszabályi előírásoknak. Természetesen az elszámolási időszakban beszerzett/értékesített termékek nyilvántartásban feltüntetett mennyiségi adatait a befogadott/kiállított számlákkal alá kell tudni támasztani. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemélyt nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli.

10. Eljárási rendelkezések

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve jár el a Neta tv-ben meghatározott feladatok végrehajtása során. Az adó alanya bevallási kötelezettségét – általános esetben – a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás
benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon. Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. A termékadót a „NAV népegészségügyi termékadó bevételi számla” elnevezésű, 10032000-01077003 számú számlára kell megfizetni.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. A Neta tv-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A népegészségügyi termékadóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét
képezi.

http://www.nav.gov.hu/data/cms281407/53._fuzet___Nepegeszsegugyi_termekado__Neta___2013.pdf

GD Star Rating
loading...
Népegészségügyi termékadó 2013. , 4.5 out of 5 based on 2 ratings

Vélemény?

About Goldaccountant

Pósa Lívia vagyok, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője. 1994. óta foglalkozom könyveléssel és bérszámfejtéssel, az irodám 1998-ban, tehát több, mint 15 éve alapítottam. Ez a mai gyorsan változó gazdasági környezetben, úgy vélem, kiemelkedő teljesítménynek számít. Ügyfeleink kis- és középvállalkozók, illetve egyéni vállalkozók. Büszke vagyok hűséges ügyfeleinkre, közülük többen is már a kezdetektől minket választottak és azóta is ragaszkodnak hozzánk. Könyvelő Irodánk a Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Iroda licencével rendelkezik. Fontosnak tartjuk a vállalkozás küldetésének elősegítését, mindig készen állunk, hogy szaktudásunkkal és információval segítsünk a döntéselőkészítésben. Gondot fordítunk arra, hogy naprakész szakmai információkkal rendelkezzünk, lépést tartsunk a változásokkal, ismerjük az alkalmazható adózási, jogi megoldásokat. Érdemes a Könyvelési Kisokos Vállalkozóknak blogot nyomon követni, illetve, a legbennfentesebb infókért hírlevelünkre feliratkozni. Könyvelő irodánk felhívja a cégvezetés figyelmét a kedvező és takarékos adózási megoldásokra. Szolgáltatásainkat szakszerűen és gondosan, a jogszabályoknak megfelelően teljesítjük, saját eljárásunkkal nem tesszük ki az Ügyfelet jogsértések és határidő mulasztások következményeinek. Kellő diszkrécióval kezeljük a vállalkozás ügyeit.

Check Also

Ipari beruházások húzzák az építőipart és a turizmust

A kritikus munkaerőhiány miatt akadoznak a lakásépítések Budapest, 2017. április 18. – Még mindig az …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..