Hogyan bontsuk fel a házasságunkat?

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

Mint általános- és igazságügyi mediátor, egy sokakat foglalkoztatott témával kapcsolatban írok most.
Vágjunk is rögtön bele…
Mindenekelőtt azt javaslom – hogy mielőtt a házasság felbontásának módján, eszközein gondolkodnának – a férj és a feleség vonuljon el valahová 1-2 napra, tartson önvizsgálatot. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy mennyire felelt meg (nem a másik fél) a vállalt társadalmi szerepeknek. Ezek a társadalmi szerepek az anyaság-apaság, szülő szerep, a férj-feleség szerep, a nő-férfi szerep, a munkaerő-munkatárs szerepek, és ugyan nem társadalmi szerepvállalásként minősül, de ott van maga az ember is, az ő kis egyéni céljai, vágyai, gondolatai, titkai.
Nagyon fontos, hogy amikor valóban szembenéznek önmagukkal, akkor őszinték legyenek. Ne azzal legyenek elfoglalva, hogy a másik fél mit csinált, mit nem.
El kell gondolkozni azon is, hogy a fennálló, megoldhatatlannak hitt problémák valóban azok-e, vagy csak bolhából elefántot kreálunk már.
1793201200_125a946d05_b
Nagyon fontos kérdés, hogy alapjában véve szeretik, tisztelik-e egymást a házaspárok, mit jelentett akkor a kapcsolat, amikor összeházasodtak és milyen érzésekkel várták gyermekük / gyermekeik megszületését, és hogyan tudták felvállalni, megoldani a felmerülő családi teendőket.
Mérlegelni kell azt, hogy az eddigi kapcsolatban, a házasságban milyen nehézségeken mentek már keresztül együtt, mennyire voltak sikeresek a megoldásaik, mennyire voltak egymásnak valóban partnerei a “bajban”.
Számba kell venni a felhalmozott vagyont. Itt nem arra gondolok, hogy ki mit vinne-venne el a másiktól, hanem arra, hogy mennyi időbe telt megvalósítani az álmokat, a közös otthon, cég megteremtését. Mennyi idővel, energiával, áldozathozatallal járt és ha elválnak, akkor ismét mennyi időbe telik, amig megnyugtatóan rendeződik a vagyoni helyzet.
A gyermekek tekintetében látni kell, hogy kb. hogyan fognak reagálni, mit tettünk és tehetünk a jelenben és a jövőben egészséges fejlődésükért, az életben történő haladásukért.
A házasság felbontása tehát egy sor komoly kérdést vet fel, amin bizony el kell gondolkozni, azután leülni a házastárssal és megbeszélni ezeket az érzéseket. Persze ebben a stádiumban ez már nehéz, sok házaspár el sem jut idáig, vagy pedig szakember segítségét veszi igénybe.
Mégis azt látom jónak, ha a dühön és felháborodáson túl a házaspárok valóságosan látják önmagukat, helyzetüket és nem az indulat vezérli őket.
Amennyiben nincs lehetőség a házasfelek közötti kapcsolat helyreállítására, úgy a gyermekekkel is le kell ülni, és szeretetünkbe megerősítve őket, fel kell vállalnunk a saját döntéseinket. 8 éves kor után már a bíróság is megkérdezi a gyermeket, hogy melyik szülőnél szeretne a továbbiakban lakni.
A gyermeknél a szülők elválása, a költözés, vita már eleve erős krízishelyzetet teremt, és ha mind a két szülőjét egyformán szereti, akkor nagy lelki megrázkódtatást jelent a választás.
Soha ne hozd a gyermekedet kényelmetlen döntéshelyzetbe a Te kapcsolatod megromlása miatt !!!
A gyermeknek szeretetre, gondoskodásra, biztonságra van szüksége attól függetlenül, hogy a kapcsolatod végetért !!
A házasság felbontása nem a bíróságon kezdődik, hanem a lelkedben !!
Éppen ezért így is kezeld a helyzetet, azaz ülj le a pároddal és beszéljétek meg a kényes kérdéseket, próbáljatok megegyezni békés úton. Ha ez nem sikerül, akkor ajánlott igénybe venni mediátor segítségét.
Óva intek mindenkit attól, hogy bíróság elé vigye az 5-10-20 vagy akár 30 éves házassági, családi kapcsolatát és attól is tartózkodni kell, hogy a házaspárok szülei, testvérei, sógor, sógornő a döntésekbe beleszóljon.
Inkább a feleség és a férj beszéljen egy olyan baráttal, barátnővel, aki nem részrehajló, aki segíteni tud a reális és korrekt döntések meghozatalában.
A legfontosabb és örömtelibb esemény az lenne, ha a házaspárok egymás között helyre tudnák állítani kapcsolatukat.
Ne a házasság megmentése legyen a cél, ne is az, hogy gyermek van a családban, mert az ilyen kezdeményezések, próbálkozások soha nem járnak sikerrel.
Ha a házasság felbontásán gondolkozol, adj mindig időt magadnak és a házastársadnak is.
Lné V. Krisztina
GD Star Rating
loading...
Hogyan bontsuk fel a házasságunkat?, 4.7 out of 5 based on 3 ratings

Vélemény?

About Krisztina Várnay

Privát végzettségem jogász és igazságügyi medátor, emberi jogok tanár. Újságíró-kommunikációs technológiák képzésen részt vettem. Jelenleg a KRE BTK szociológia szakán tanulok, miközben az University UNESCO hallgatójaként célom a nemzetközi globális fejlődés és a katasztrófavédelem területén történő segítségnyújtás.

Check Also

Mélyen a zsebébe nyúl a magyar szülő nyáron

Tábor, zsebpénz, nyaralás és játékok Budapest, 2017. június 22. – A nyári szezonban gyerekjáték bolti …

3 hozzászólás

  1. Kedves Wartog ! A Barátod biztosan nem mediátor közreműködésével vált el. A válási mediáció lényege az élethelyzet teljeskörű rendezése a jövőre nézve, ezzel együtt az indulatok feltörésének teljes blokkolása is. Ha nincs is jó viszony a házastársak között, azért elkerülhető a másik félen való bosszúállás. Lehetőség van arra is, hogy először külön-külön tárgyaljon a mediátor mindkét féllel, majd mikor “felnőttek” a helyzethez, akkor le lehet ültetni őket közös tárgyalásra. Látod az van, amit írtál, ha nincs kontroll. Nagyon sajnálatos az, amikor a házasfelek elfelejtik, hogy valamikor szerették egymást és ezért is házasodtak össze.

  2. Épp azt vonom le a cikkíró fejtegetéséből, hogy ne a felhalmozott vagyon elosztása legyen az elsődleges szempont, a “stelázsli” A két fél szálljon magába, ha kell, akkor napokra és tegyék félre az egojukat, az egzisztenciájukat. Két diplomásnál tapasztalatom szerint épp ez a leg nehezebb. Mindkettő ragaszkodik az anyagi és egyébb elért egzisztenciájukhoz, a saját sebeiket nyalogatják és próbálnak mindent megtartani, amiért küzdöttek. Azt nem veszik észre, hogy miközben a karriert és egzisztenciát hajszolták az egojuknak, elfeledkeztek a Másikról. Ha van, vagy vannak, akkor a gyerekekről is. Egy válási mediáció talán ad reményt arra, hogy ne a gyerekek legyenek a legnagyobb vesztesek és ne kelljen bíróságra citálni Őket.
    Az Élet, a Siker csak pénzben és felhalmozott javakban mérhető? Hogy nevezheti, vagy gondolhatja magát “sikeresnek”, ha az amit elért azt egy másik ember és a saját gyermekei lelkének öszetörésével érte el?

  3. Sajnos azért nehéz a kérdést tisztázni, mert a fejünkben ugye, nem ugyanannyi stelázsli vagyon. Hanem van ahol több, van ahol kevesebb. A fenti írás éppen csak az embert felejtette ki az egyéb iránt végtelenül szimpatikus fejtegetésből.Jellemző példa lehetne a legkedvesebb barátom válása, ahol bizony,-függetlenül a mindkét oldali felső fokú végzettségtől-, bizony nagyon bunkóvá vált a történet.A másik fél letarolása, kivégzése, megölése. Az ember legritkábban kultúrlény. Ezt lássuk be. Mindig a másik, a mások hibásak, azok a gonoszok, aljasak, mi sosem.Így megy ez.Mindig mindenki elfelejti, hogy ott felettünk, valaki figyel.Az a valaki Ő, figyel.Nem kéne elfelejteni.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..