Stonehenge csak egy buszmegálló volt?

A cikk olvasási ideje kb. 5 perc

Az agyammal lehet valami gond, mert valamiért, valamit mindig másképpen látok mint a legtöbben. Pedig az alap filozófiám – akik ismernek tudják – a faék. Azaz ha valamit nem lehet egyszerűen elmondani, világosan és közérthetően, akkor ott valami hibádzik. Egy haverom szokta mondogatni, hogy ha valaki nem képes három mondatban elmondani mit akar, az egyéb aljasságokra is képes. Nos, ha nem teljességgel, azért van benne némi igazság.

stonehenge-1

A Stonehenge! Ránézésre mint a faék, bazi nagy kövek, kívül nagyobbak, részben hiányos fedőkövekkel, belül másik kör, az ún. kék kövekkel, amik alkalmasak a melegítésre. Az én agyam első kérdése: miért e hatalmas kövek? Hiszen mindezt felépíthették volna az alkotók – akár mint egy székesegyházat – darabokból, kisebb kövekből is. De nem ezt tették, hanem monolitokból, egységes darabokból rakták össze, amelyekre hasonló méretű, hasonlóan óriási súlyú fedőköveket helyeztek, amelyeken mintha bevágások lennének. Bevésések, amik lehetnek rögzítési pontok is. De miért vannak melegíthető belső kövek a külsőkön belül? Templom, a tájolása miatt? Csillagvizsgáló? Szerintem az csak egy plusz funkció, nem indokol ekkora monolitokat.

Mert szerintem ez egy leszállóhely volt. Nem ufók részére, ó nem.

Pusztán teoretikusan gondoljuk el, hogy volt már a földgolyón másik, esetleg magasabb szintű, technikailag fejlett társadalom – esetleg több is -, akik gyártottak repülő járműveket, olyanokat amik átmenetek voltak a mai repülőgépek és a léghajó között. Számomra sosem volt teljesen világos a mai technológiai irányultság, vagyis az, hogy iszonyú energiát kell felhasználni a gépek földtől való felemeléséhez. Nem logikus, hiszen lehet, hogy nagyobb gépet kellene építeni, de lehetne sokkal könnyebbet, hidrogénnel, esetleg héliummal töltve, hasonló elven, mint a magyar Schawarz Dávid-féle merev léghajó. Mekkorát kellene építeni? Amekkora pontosan ráül a Stonehenge-re. Ha léteztek ilyenek – amire írásos bizonyítéknak tűnnek az indiai védák wimaana-i -, rögtön magyarázat lehet, hogy több ilyen jármű képes lehetett az óriási kövek odaszállítására.Hiszen 400 km-re kellett cipelni a köveket. Miért ekkorákat? Mert nyilván kiszámították, mekkora kövekhez lehet biztonságosan rögzíteni a viszonylag könnyű gépeiket, hogy ne fújja a szél a francba őket. A felszállást meg esetleg megkönnyíthette, ha előfűtötték őket. Máris érthető a kék kövek miértje.

Máris érthetőek lennének a bevésések  a fedőköveken, hisz ha kötelekkel és horgonyokkal rögzítették a gépeket, valahogyan oda kellett kötniük a járművet. Na igen, a terület nyilván már akkoriban is szeles lehetett, és ha a gépen utazók, egy jó üzlet után – mert nyilván kereskedhettek – elmentek berúgni a közeli városkába, mire kijózanodtak, addigra a szél elvihette volna a járműveiket.

Az indiaiak ismerték az elektromotort, ismerhették a hidrogént, esetleg a héliumot, a cellulózt, hogy a műanyagokról ne is kelljen beszélnem. Nem is kell valami földöntúli járműre gondolni, mindez sokkal egyszerűbben is megoldható lehetett.

Egy másik saját ideológiám, amiről nem igen beszél senki, hogy valami nem stimmel az időkkel. Az eltelt időkkel.

Na nézzük csak, mint a faéket!

Jézus óta számláljuk az éveket. A zsidó időszámítás ugyan régebbi,  valami 5600 évről beszélnek, csak ezzel nekem az a bajom ugye, ha Ábrahám, aki az ő ősapjuk, és 1700 évvel Jézus előtt került Egyiptom földjére (és persze elfelejtjük a magas szintű Egyiptomot, hiszen ők a világon se voltak ezek szerint), az összesen ugye még mindig csak mától számítva 3700 év.

Tehát mondjuk Jézus idejét alapul véve, és az akkori technikai fejlettséget, akkor ugye és 2013-at, mint mai dátumot tekintve, valamint a sokadik  lépcsős computer technikát, a fejlődés enyhén szólva is óriási.

Ha arra gondolunk – hiszen erre gondolni kötelező -, hogy a sarukészítés szintjéhez képest hol tartunk ma, akkor ott feszül a következő kérdés, vagyis hányszor volt kétezer év az elmúlt csak mondjuk 10 000 év alatt? Mondjuk ötször. Ötször kétezer. Elméletileg 5 ugyanilyen fejlett emberiség. Lehetett másik fejlett civilizáció? Vagy a maival nem stimmel valami. Most miért és korábban miért nem, hiszen biológiailag, fizikailag nem változott az ember, a jó Isten a megmondhatója mióta. Mindezekhez a régészetnek vajmi kevés köze van, mindez egyszerű logika, mint a faék.

Ha meg igen, ha létezett fejlett földi civilizáció, akkor miért kellene letagadni? Például mert egy csomó vallási, hitbéli és egyéb kérdést lehetne a szemétbe hajítani? Ha volt, az is tanulsággal szolgál a mai emberiség számára. Hisz nyom nélkül eltűnt. Eltűnünk mi is? Ha igen, ha elpusztult, akkor  miért? Mert nem vagyunk képesek magunkat kordában tartani?

Ezek kényelmetlen kérdések, melyek számos újabbat feltételeznek. Vajon helyesen avagy helytelenül értelmezzük a humánum kérdését?

Melyek azok a dolgok, amikkel nem tudunk, vagy nem akarunk szembe nézni? Nos, ki mit gondol?

About wartog

Hosszú történet, 5 feleség 5 gyerek, ( a legkisebb 18 hónapos a legnagyobb 32 éves)változatos körülmények. Jelenleg Ausztriában dolgozom.

Check Also

Jelentés a könyvfesztiválról

Szerzőként megjelenni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon talán minden író álma. Hatalmas élmény találkozni az olvasókkal, …