Cufatka kicsi popója

A cikk olvasási ideje kb. 7 perc

Cufatka ma pontban nyolc hónapos és tizenkét napos, hat órája ilyenkor pedig már kibújt a mamipociból a kis pirospozsgás huncutság! Azóta a  napocska szivárványként kél és csillámpehelykként nyugszik a boldogságtenger felett, amiben a büszke Mama lubickol.

de nem csak az Anya, Cufatka is nagyon boldog volt, mert éppen bőséggel szopikált anyuci emlőiből.  még az sem hagyta megzavarni, hogy egy hátizsákos férfi meredten nézte negyven centiről. meg még kb. negyven másik ember, csak azok kevésbé feltűnően, diszkréten szemsarokból. egyedül egy srác próbálta totálisan ignorálni a helyzetet, aki mellettük az ablakon keresztül nézett ki iszonyat erővel, egészen azóta, hogy a mellé lehuppant nő elővette az egyik kebelét, és belerakta azt a gyerek szájába. mivel lehetséges menekülési útvonalát elzárta a babakocsi, próbálta hibernálni magát 2015-ig, amig kb még szopóképes a gyerek, vagy jobb esetben amíg le nem szállnak, és ő is kiugorhat a villamosból.

kisvártatva ugyanakkor egy kisebb közjáték zavarta meg az elmélyülését a körút házaiban, a nő szóvá tette a hátizsákosnál, hogy ne nézzen oda, mert rendőrt hív. ebből kisebb sürgés-forgás kerekedett, a hátizsákos szerint ugyanis neki semmi nem tiltja meg, hogy oda nézzen, ahová akar, és különben sem itt kéne szoptatnia. micsoda?! hördült fel az anyuka, és úgy pattant fel a mellyén a gyerekkel, hogy ijedtében mindenki hátrébb lépett. hogy nem szégyelli magát, hogy így beszél egy Anyával? szégyen magára nézve, hogy egy szoptató anyán éli ki a perverziót, maga beteg állat! igenis jogomban áll bárhol szoptatni, és magának kötelessége ezt tudomásul vennie. és tisztelnie! fogadjunk, hogy magának nincs gyermeke! nincs, de… na ugye, egyből látszik ez magán! húzta ki magát büszkén, úgy hogy ha valakinél lett volna vászon és olajfesték a villamoson, elkészülhetett volna a Szoptató Nő Kebelén a Gyermekkel c.  tökéletes mű.

gratulálok maguknak! üvöltötte végszóként, majd megnyomta a leszállás jelzőt, de mivel bőven két megálló között voltak, nem sikerült drámain levonulni a színről, hanem még jó másfél percig kellett az anyai állát a mellkasával tompaszögben tartania, egyik karján a sírásnak indult gyermekkel, másikban kapaszkodás közben a babakocsit tartva. látod cufatka, látod, sírjál csak, látod milyen bácsik vannak. rázogatta cufatkát, mint a rumbatököt, majd mikor kinyílt az ajtó, még mindig nem rakta bele a gyereket a babakocsiba, hogy leszállása sokkal viszontagságosabb legyen, és mindenki jól az emlékeibe véshesse az ő küzdelmét a villamosról lemenésről, amire az intoleráns társadalom kényszerítette.
ráadásul még át kellett tolnia a gyereket a híd másik végébe, mert visszaszállni a villamosra már nem volt hajlandó, az egyszer fix. az el caminon nem haladt még senki olyan sóhajok közepette, mint ahogy ő nekitolta a babakocsit budának a szép sárgára festett úton, Édesanya Tolja Gyermekét az Út Porában, színes olajvászon, képzelte el ő szenvedéssel teli nyomorúságát. Hülye Picsának Pont a Bicikliúton Kell Tolnia azt a Kurva Babakocsit, kimerevített állókép, látták őt ezzel szemben sokan mások, akik toleránciájukat pillanatra félre téve nyomták csengőjüket megfeszült hüvelykujjal. micsináász, haladt el mellette egy dühös, füves zsidó. majd még három, és nézték őt visszatekintve szigorúan kis apró sunyi szemeikkel. drogosok! kiabált utánuk, nem rájuk, hanem értük mérgesen. látod, Cufatka, látod milyen az, ha valaki nem kap Rendes Nevelést? ezért kell Mamának vigyáznia rád. inkább menjünk át szépen a másik oldalra, ott békén hagy minket ez a sok naplopó, mondta, majd mikor látta, hogy a lámpa sárgán kezd villogni, gyorsan meglódította a babakocsit a másik oldalnak. jajj, siessünk Cufatka, még átérünk, mielőtt jön a villamos!

alig tíz perc múlva már budára is átértek, anyuka orrát pedig ismerős, savanyú tejbe fulladt döglött ló szaga csapta meg. jajj cufatka, mindjárt ott vagyunk, nyugtatta gyermekét a szarban, majd ötösbe kapcsolva gurította a göcsörtös aszfalton a babakocsit, amitől az olyan táncra kapott, hogy csak a szentlélek tartotta meg kezeiben. végre odaértek a munkahelyéhez, a liftbe úgy tolta be a gyereket, ahogy alonso megérkezik kerékcserére. a negyediken ajtónyitást követően jobbra lódult, majd megérkezve úti céljának a végére, az irodában feldobta gyerekét az egyik íróasztalra, és egy mozdulattal lehántotta a pelust. rácz józsi, pénzügyes kolléga annyira megmerevedett  a váratlan események hatására, hogy még arról is elfeledkezett, hogy a péniszpumpa hirdetést bezárja. szerencsére ildikó nem vette észre, mert figyelmét más dolgok kötötték le. jajjj, dinoszaurusz!!! lelkesedett ildikó a gyermek fölé hajolva, de józsi akárhogy nézte, csak egy pigmeust látott. eddigre a munkatársak azon fele, akik nem ablakokat nyitogattak, érdeklődve az asztal köré gyűltek. dinoszaruszos! dinoszaurusosat popókált a kicsi Cufatka! büszkélkedett körbe ildikó. a munkatársak értetlen zavara akkor sem éppen csökkent, mikor ildikó táskájában veszettül elkezdett keresgélni, hol van, hova tettem, felkiáltásokkal, majd előrántott egy füzetet, és elkezdett rajzolni bele egy foltot.

ez a kis kakifüzet, mondta mosolyogva magyarázólag. nézd, mutatta aktuális művét a legközelebb álló terjék imréné borikának. mindig lerajzolom, hogy Cufatka milyet kakikált, figyeld csak, lapozott vissza kettőt, ez például pont olyan mint egy bárány, nem? borikán áthaladt a félelem, de úrrá léve remegő lábain, kipréselt egy de, nagyon aranyost, majd riadtan körbenézett. a többiek kísérteties tekintettel néztek vissza rá, de ildikó szerencsére nem vett észre semmit, mert továbbra is csillogó szemmel cserélte a pelust. ma vagyunk nyolc hónaposak és tizenkét naposak, kapta fel a pucér apó lényt, és mutatta körbe a teremben.  igen, nagyon aranyos kisfiú… nyugtázta bokvát cecil a többiek nevében is a látottakat. hihi, igen, most még kisfiú a kis tömplőjével… de remélem azért az apja génjeit örökölte! nevetett hangosan, a többiek pedig egy felbotoxolt arcú színésznő mimikájával próbálták utánozni, kivéve gencsér ernőt, aki egyre többet nézett az ajtó, illetve a nyitott ablakok felé.
jajj, de jó látni titeket, igazából csak ezért jöttem, hogy meglátogassatok titeket, úgy hiányoztok! na, meg ha már itt vagyok, vettem ez az új könyvet, Oravecz Nóri, Tejszínhab nélkül. ismeritek? nem? hát pedig ez valami csodálatos, el kell olvassátok, igazi arculcsapás a szinglik számára, az az üres semmitmondó lét, mikor még nem vagy igazán kész az igazi nőiességre, tudjátok miről beszélek… jajj, kriszti, ú, bocsi, namost ezt ne vedd magadra, figyelj, tudom én is milyen az, ha valakinek nincs senkije, de aztán ha tudatosan élsz, akkor szerintem te is léphetsz szintet…aztán nem kell majd egyedül lenned, magányosan meg ilyenek, mert azért nem az a természetes, nem?… de tudod mit? neked is nyomtatok a könyvből egy példányt, jó? nem, nem tényleg… úgyis azért is jöttem, mert ez csak így elektronikusan van meg, én meg úgy nem szeretek olvasni, ha meg már úgyis bejöttem meglátogatni titeket, akkor gondoltam kinyomtatom gyorsan. aztán most egy példány, vagy kettő, nem mindegy ha az ember segíthet vele másokon, nem? nevetett, és bedobva a pelust ernő szemetesébe, felkapta Cufatkát és elment nyomtatni.

szegény gyerek, sóhajtott borcsvai anett.

szegény feri, sóhajtott pákozd jános, kollégájára, barátjára és a tizenhét hónap és tizenkét nappal ezelőtti csapatépítő tréningre gondolva.

GD Star Rating
loading...
Cufatka kicsi popója, 4.7 out of 5 based on 82 ratings

Vélemény?

About izomtibi

Check Also

L.J. Wesley: Szökés a Xendonról

Szökés a Xendonról Az Egy űrállomás-takarító naplójának előzményei   A korbács újra lecsapott, de Lydia …

9 hozzászólás

  1. Ez eppen olyan, mint azok a nok, akik a nagy mellukre mely dekoltazst illesztenek, aztan mindenkit le "beteg-perverz-himsoviniszta"-znak, ha veletlen arra teved a szemuk. Ha nem akarja, hogy nezzek, akkor vigye az anyatejet egy kis uvegben, vagy legalabbis takarja le magat egy kendovel. Kismama vagyok, de soha SOHA nem mutogatnam magam idegeneknek. Mindegy hogy mi a korulmeny, egy fedetlen noi mell az EGY FEDETLEN noi mell, akinek nem tetszik, hogy ferfiak bamuljak, az ne mutogassa.

  2. hát lehet, hogy nem tipikus, de van ilyen, az elemi logikával és egyebekkel szabadságharcot vivó nő, aki valszeg a gyereke születése előtt is állandóan kellett bazsogasson valakit, de most, hogy már gyerek is van, teljesen úgy gondolja, hogy legálisan vágja taccsra embertársai idegeit.
    a másik véglet az, aki kötelességszerűen, szégyenkezve, miszólnakmánaszomszédok fejjel hozza-viszi csóri gyerekét a világban, undorodik a tükörtől, a gyerek apjától, szüleivel összevész, egyszóval az egész családosdi átalakul számára egy istencsapássá és már várja, hogy a kölök lábra álljon és oda lehessen tenni a tévé/számítógép elé, jobb esetben (ha az jobb persze) kicsapni a térre. ennek is nyilván ezer oka lehet, a rossz mintáktól a rosszul választott pasason keresztül el a borzasztó anyagi helyzetig.
    amúgy a közterületen szoptatásról annyit, hogy az vele az egyetlen baj, hogy sokan látványosan, demonstratíve csinálják, holott ez egy teljesen egyszerű dolog, eszik a gyerek, na és. viszont ha nekem mint anyának, felnőtt embernek annyi tyúkeszem van mindössze, hogy svunggal előkapjam a céltestrészt és látványosan ráillesszem a kölket, akkor mindjárt performansz lesz belőle:)

  3. ez az attitűd pont nem kifejezetten nemzeti sajátosságunk amúgy 🙂

  4. nagyon meghömbölített, csodálatos történet !! 😀

  5. Picit most rívok. Explicit.

  6. Gabriella Ádám

    A Nagy Magyar Anya,aki kepes volt arra a teljesitmenyre,hogy megszuljon egy gyereket es ezert az egesz vilagnak alkalmazkodnia kell Ohozza….Az egyik veglet…de van masik is

  7. Peti Tökedli

    és a legszomorúbb, hogy ilyen van!

  8. Anica Inkognitóban

    Sosem felejtem el szegény gyerekorvosunk arcát, amikor gügyögő anyukákhoz szokva feltette az "anyatejet esznek, Asszonyom?" kérdést, amire csak hülye választ tudtam adni: "Én már baromi régen nem, de a gyerek igen" 😀

  9. a szoptató nő olyan, mint a napfogyatkozás: gyönyörű, ingyen van, de mégsem szabad odanézni…

Vélemény, hozzászólás?