Napi Köz(l)öny Csináld magad újság!
A titkos adatszerzés és információgyűjtés szabályai I. rész folytatásában a rendészeti-, bűnügyi felderítésről, a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés szabályairól és a konkrét nemzetbiztonsági tevékenységekről lesz szó.
A rendészti-, bűnügyi felderítés
A rendészeti felderítés alapvetően a bűnmegelőzéshez, a közbiztonság- és a közrend védelméhez kapcsolódik, jelen és jövőorientált, feladata a veszélyforrások felismerése. A bűnügyi felderítés az állam büntetőigényéhez kapcsolódik, a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja az alapja.
A rendészeti feladatok sokkal szélesebb spektrumot fognak át, szemben a bűnüldözéssel, amely a valóságot az események konkrét büntetőjogi relevanciájának szemszögéből vizsgálja. A rendészeti felderítést, az adatok begyűjtését folyamatosan kell végezni. Fontos az időtényező, a hatékonyság, a bizonyítékok bizonyító erejének megtartása. Nem szorítható olyan időbeli korlátok közé, mint a pld. a bűnügyi hírszerzés (bűncselekmény elévülése).
A rendészeti felderítés esetében az információk beszerzése akár későbbi, saját felhasználás céljából is történhet, ezért adatbázisokban tárolják és feldolgozzák, illetve továbbítják az információkat, adatokat.
A rendészeti felderítés elvi szinten tehát közelebb áll a közigazgatási joghoz. Azt mondhatjuk, hogy a bűnügyi felderítés áll szoros kapcsolatban a büntetőjog, büntető eljárásjog terrénumához, azonban a gyakorlatban a rendészeti- és a bűnügyi felderítés korántsem válik el ilyen élesen egymástól. A bűnüldözés a titkos eszközök használatára, és a rendészeti munkában alkalmazott titkos módszerekkel beszerzett adatokra épül.
A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés
Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KFH és KBH tavalyi összevonása után), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (leválva a TEK-ről).
A titkosszolgálati módszerek csupán a felderítés legvégső eszközeként vehetők igénybe, másrészt taxatíve is meghatározza azokat a feladatokat, melyek elvégzése érdekében a módszerek bevethetők.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatköre meglehetősen nagyszámú cél elérését foglalja magába, melyek szinte mindegyike – a fentiekben említett kivételekkel – alapjául szolgálhat a titkos információgyűjtés körébe tartozó tevékenységnek.
Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok felvilágosítást kérhetnek, a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek, titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel, az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak, sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak, a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn, a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát.
(Echelon lehallgató, leleplező rendszer)
Forrás: https://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/drkisl_ertmh.pdf
