Offshore cégek vs. adóhivatal

A cikk olvasási ideje kb. 3 perc

Mi is az „offshore cég”? Offshore cégnek nevezzük azokat a cégeket amelyeket olyan helyszínen jegyeztek be, ahol a helyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy -amennyiben az adott országban nem tevékenykednek,- a külföldön végzett tevékenységükből származó jövedelmük adómentes! Ennek fejében “csupán” pár száz dolláros évi átalányadót kell fizetniük.

Az offshore státuszú cégek számos előnyt élvezhetnek:

  • minimális adminisztrációs és bürokratikus követelménynek kell megfelelniük,
  • nincs, vagy minimális a nyilvántartási és beszámolási kötelezettség az országa szerint illetékes adóhatóság felé,
  • a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők adatai nem nyilvánosak.

4

Az offshore cégek tulajdonosai és egyéb, a vagyonukat a hatóság elől más államokban eldugdosók számára 2017. január elseje valószínűleg nem lesz piros betűs ünnep. Elvileg akkortól lép életbe az unió megtakarítási irányelvének módosítása, amely az államokat kötelezi arra, hogy a külföldi tulajdonú számlákon keletkező kamatjövedelemről jelentést tegyenek a tulajdonos országának adóhatósága felé. Az irányelv már korábban életbe léptetett egyfajta kötelező adatszolgáltatást, ám ez első körben csak a magánszemélyek számláira vonatkozott. Ezt elég könnyen ki lehetett játszani, csak egy céget kellett közbe iktatni, ám 2017-től már a társaságok esetében is megtörténik az adattovábbítás. A számlavezető bank a cég valódi tulajdonosának adatait továbbítja majd a saját adóhatóságának, amely megküldi majd az információt az érintett államnak. Ettől azt reméli az unió, hogy ezzel befellegzett a trükközésnek és a pénzmosásnak.

Azért ez mégsem ilyen egyszerű. Korábban két tagállam, Luxemburg és Ausztria tiltakozott az adattovábbítás ellen a banktitokra hivatkozva. Luxemburg már beadta a derekát, Ausztria 2017-től teszi majd meg.

Valóban félnek ezek a cégek ettől a jelentéstől?

A témában otthonosan mozgó szereplők szerint nem igazán. Csak az amatőrök ellen lesz jó ez az intézkedés, akik csak parkoltatják a pénzüket ezeken a számlákon. Nyilván kell majd gondolkodni egy kicsit a megoldáson, hiszen ezeket a társaságokat épp azért hozták létre, hogy ott vagyonokat halmozhassanak föl és az adóhatóság most ezeket a vagyonokat akarja személyekhez kapcsolni.

Kézen fekvő egy ilyen szabályozás után nem készpénzben, hanem vagyontárgyban gondolkodni, mégpedig olyanban, aminek nyilvántartása nem általános. Műtárgyak, vagy akár arany is megoldás lehet, mindegy, csak értékálló valami legyen. Másik lehetőség, hogy bonyolultabb céghálót építenek föl, ahol a vagyon valódi tulajdonosát aligha találja meg a hatóság.

Várható-e az, hogy ezután meg fog szűnni a vagyonkiáramlás Magyarországról? Nyilvánvalóan nem, hiszen aki nagyon akarja, ezután is fog találni kiskaput. Arról nem is beszélve, hogy ez a szabályozás csak az unió tagállamait érinti, tehát aki még a fejét sem akarja a megoldáson törni, egyszerűen az unión kívülre viszi a vagyonát. Ráadásul még időt is hagytak rá, mert még „időben szóltak”, hogy mikortól lép életbe a szabályozás.

GD Star Rating
loading...

Vélemény?

About vidfred

Check Also

Ipari beruházások húzzák az építőipart és a turizmust

A kritikus munkaerőhiány miatt akadoznak a lakásépítések Budapest, 2017. április 18. – Még mindig az …

Vélemény, hozzászólás?