Hazánk, a Kárpát-medence 1

A cikk olvasási ideje kb. 7 perc

Ezen cikkel szeretném elindítani legújabb cikksorozatunkat, melynek célja, hogy megismertesse hazánk, a Kárpát-medence néprajzi értékeit az olvasóközönséggel. Minden cikkben egy tájegységgel foglalkozunk, feldogozzunk a néprajzi értékeket, s végül lefedjük egész Nagy-Magyarországot. A múltból haladjunk a jelen fele, azaz Nyugatról Kelet fele, így első nagytájunk a Dunántúl lesz.

A Dunántúlt Északon és Keleten a Duna, Délen a Dráva és a Mura, Nyugaton pedig az Alpok határolja. A római időkben ezt a területet Pannóniának, míg a későbbi kelet-magyarországi területet Barbarikumnak nevezték.

Mint római provincia, Pannónia római fennhatóság alatt állt, ők honosították meg a szőlőtermesztést a területen, mely azóta is az ország egyik leghíresebb terméke. Számos dunántúli borunk azóta bekerült Hungarikumaink közé.

A Dunántúl a Honfoglalás óta a legsűrűbben lakott tájunk, fekvése miatt sokkal kevesebbet szenvedett, mint az ország más területei.

A Dunántúlt három részre tudjuk tagolni, ez alapján oszlik északi, nyugati és déli területekre. Északi kistájai Őrség, Göcsej, Hetés, Kemenesalja, Rábaköz, Hanság, Csallóköz és Szigetköz. Nyugaton találjuk a Muraközt, Somogyot, az Ormánságoz és a Drávaközt, míg délen fekszik a Balaton-felvidék, valamint a Bakony.

orsegi
Őrségi viselet

Az Őrség a Zala folyónk forrásvidéke. Göcsej és Hegyház szomszédságéban terül el, nagyon régóta lakott, eredetileg gyepűvédő terület. Gyepűvédő területként lakói katonáskodásból éltek, s ezen feladat miatt mind a 18 községe kiváltságokat élvezhetett. Hegyes-dombos fekvése miatt kevésbé bír úthálózattal, így megmaradhatott archaikus népi kultúrája. Magyar nyelvű lakossága folyamatosan jelen van, az elvándorlás csak a második világháború úton érintette a területet. Ezen terület jellegzetességei közé sorolhatjuk a bakhátas szántást, gazdálkodását egészen a 19. századig a vadászat, a gyűjtögetés és az erdei legeltetés adta. A 19. században aztán robbanásszerűen következett be a gyors polgárosodás. Mivel lakói a határ védelmével foglalkoztak, így településformája szeres, melynek ismérve, hogy a lakóházat dombra építik, majd a köré építkeznek a többiek. Néprajzi jellegzetessége még a kerített ház, a füstös konyha, valamint a kástu, mely egy kétszintes gazdasági épület.

göcseji viselet
Göcseji viselet

Második kistájunk, Göcsej, Zala megye dél-nyugati részén, az Őrség és Hetés szomszédságában található. A tájnév 1769-től ismert; jelentése: vízjárás által feldarabolt dombos vidék. Talaja agyagos, éghajlata erős, csapadékos. Egészen a magyar-horvát perszonálunió létrejöttéig szintén határőrvidék, s fekvése miatt ugyancsak várostalan, nehezen megközelíthető. Akárcsak az Őrség esetében, domborzata miatt a török és a tatár hatás egyáltalán nem volt jelentős. Érdekessége a területnek, hogy eléri ugyan a reformáció, de a 18. században megkezdődik a rekatolizáció, melynek hatására a nemesi- és kisnemesi rétegek reformátusok maradnak, míg az alacsonyabb társadalmi rétegek visszatérnek a katolikus hithez. Jellemző még Göcsejre az apró településcsoportok, ún. szegek kialakulása, a fazekasság, valamint az önálló házimunkák megléte. Ez annyit tesz, hogy saját maguk állították elő a tárgyaikat, bútoraikat, mely korlátozta a polgárosodást. Apaközpontú nagycsalád jellemző a területre, s az Örséghez hasonlóan itt is elterjedt a kástu, a kerített ház, valamint a füstös konyha, még a 20. században is.

Göcsej szomszédságában találjuk Hetést, mely elnevezés alatt a Kebele és Lendva patakok között elterülő 11 falut értjük, éppen ezért nevezzük Lendva-vidéknek is. Néveredete valószínűleg a hetes számmal hozható kapcsolatba, eredetileg hét falu alkothatta a kistájat. A hetésiek a Szlovéniában élő magyarok legkarakteresebb néprajzi csoportját alkotják. Viseletük nagyon archaikus, szegényes, elzártságuk miatt nagyon sok ősi magyar népdalt és népszokást őriztek meg. Legismertebb ilyen népszokása a regölés.

Muraköz a Duna és a Dráva között elterülő ártéri terület. Horvátok, szlovénok és kisebb részben magyarok alkotják a népességét. Kultúrája megegyezik Hetés, Őrség és Göcsej kultúrájával.

Muraközi emberek
Muraközi emberek

Kemenesalja erdő által borított, dombos terület a Rába, a Marcal és a Rába folyók között. Ezen evangélikus terület legfontosabb jellegzetessége a pásztorművészet.

kapuvári (rábaköz) viselet
Kapuvári viselet

A Rábaköz, mely talán az eddig felsorolt kistájak közül a legismertebb a Rába és a Hanság folyók között terül el. Központja Kapuvár és Csorna. Ezt a területet a Honfoglalás óta magyarok lakják. A folyók közelsége miatt megindul a kereskedelem, melynek következtében hamar végbemegy a paraszti polgárosodás. Mint jelentős mezőváros, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekvő Kapuvár is egészen a 20. századig megtartotta jellegzetes viseletét, mely hosszú szoknyából, zöld kötőből és csipkés kendőből állt. A höveji csipke egyébként Rábaköz egyik kiemelkedő jellegzetessége.

A Hanság a Fertő-tó vidéke, mocsaras lápos terület. Már a Honfoglalás óta lakott terület, 11. századi oklevelek Hanynak említik, mely mind a napig él a népnyelvben. Érdekessége, hogy csak a szélein alakulnak ki települések, s természeti adottságai miatt a nád, a gyékényfonás, a halászat és a réti legeltetés jellemzi gazdaságát. Jellegzetességei, az L-alaprajú falusi házak. Polgárosodása a 19. században felgyorsul, német piacokra gyártanak óvári sajtot, valamint jelentőssé válik kertgazdálkodása is. A fejlődés hatására ruházata is polgáriasodik, elveszti parasztos jellegét.

csallóköz
Csallóközi viseletek

A Duna legnagyobb szigetének is nevezett Csallóköz széleiben alakulnak ki a városok, mint például Pozsony, vagy Komárom. A napjainkra már egyre több szlováknak otthont adó kistájat egykoron Aranykertnek is nevezték. Az Aranykert háromféle nemzetiségnek is otthont adott, déli részén éltek a magyarok, nyugati részén a németek, míg északi részén a szlovákok. Csallóközben kisnemesi falvak alakultak ki, dunaszerdahelyi központtal. Mivel körülzárják a folyók a közösségek nagyon zártak, folklórja jellegzetes, főként az új stílus.

Szigetköz a Mosoni-Duna és a Duna ölelésében fekvő terület, mely a mai Magyarország legészakibb tája. Életmódját a víz határozza meg, éppen ezért jellemző rá az ártéri gazdálkodás. Ennek, a Honfoglalás óta magyar lakta területnek a kultúrája megegyezik Csallóközével.

GD Star Rating
loading...
Hazánk, a Kárpát-medence 1, 5.0 out of 5 based on 1 rating

Vélemény?

About BHajni

Check Also

Interjú Tomcsik Nórával, a történelmi kalandregények koronázatlan királynőjével

Egyszer csak gondolt egyet négy fiatal író – köztük jómagam is – és megalapították az …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..