Kamatvágás!

Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a legutóbbi döntése értelmében 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A döntést a kormány által kinevezett külső tanácstagok támogatták, a belső tanácstagok ellenében. A szoros többséggel meghozott döntés előszele lehet egy olyan monetáris politikának, mely alá van rendelve a gazdasági növekedésnek. Márpedig a monetáris és a fiskális politika egymás ellensúlyai, és akkor vannak helyesen beállítva, ha a kettő egyensúlyban van. Az MNB kormánytól való függetlensége alapvető fontosságú, hogy a jogalkotó szabta feladatait el tudja látni.

A kamatvágás várható következményei közül elsőként a forint árfolyamának a többi valutával szembeni gyengülése jelentkezett. Ez sajnos kihat a devizahitelek törlesztőrészleteire és az államadósság devizaállományára is. Az irányadó kamat csökkentése erősíti az inflációs nyomást a forintra, ami az államadósság forintállományának elinflálását is jelenti. További hatása a betéti kamatok csökkenése, melynek következtében a – lakossági- betéti állományok is csökkenni fognak, mert nem annyira megtakarítás ösztönző egy az inflációt alig meghaladó kamatláb. Pozitív hozadéka, hogy a hitelek olcsóbbá válhatnak,viszont a fokozódó árdrágulás miatt a befektetésre használt hitelekből nyert termelési mennyiség növekedését a belső kereslet nem fogja elnyelni. A gyengülő árfolyam segítségével egyedül az export növekedhet mennyiségre és forintban kifejezett értékre egyaránt, amiből leginkább az exportra termelő multik profitálnak igazán.

Simor András a Jegybank elnöke ekképp fogalmazott: „A kamatcsökkentéssel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetési mérleg többletünk már így is egyedülálló a régióban. Ráadásul a forint gyengülése a devizahitelesek törlesztőrészleteinek emelkedésével jár, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti.”

Az elengedett infláció egy ideig javíthat a költségvetés bevételi oldalán a forgalmi adók által, amit a forint fokozatos gyengülése a kiadási oldalon ellensúlyoz. A forint értékállóságának bizonytalansága a működő töke beáramlásának útját állja, mert a befektetési céllal felhasznált forint kevesebbet fog érni a haszon realizálódásakor, azaz a befektetések jövedelmezősége kiszámíthatatlanná válik. Látványos, hogy a kkv-szektor ellen hat a kamatvágás miatt növekvő infláció, a belső fogyasztás csökkenése, amik a bankok által a kis- és középvállalkozások számára nyújtható hitelek teljesítésének kockázatát emeli. A kamatvágás negatív következményeit nem kompenzálja az, hogy a kockázati feláraink ideiglenesen javultak. Mellékes szemponttá vált az euróhoz való csatlakozás igénye, melynek nemcsak költségvetési hiánykövetelménye van, amit akár bármikor teljesíteni tudunk, hanem inflációs is, amit csak nagyon hosszú évek alatt. Következésképpen a mostani helyzetben majdhogynem gazdasági öngyilkosság a kamatvágás, de ne lepődjön meg senki, Magyarország valahogy recesszióba süllyedt.