Hogyan írjunk jó könyvet? | Lépésről lépésre 2. | A történet felépítése I.: a szálak előkészítése

A cikk olvasási ideje kb. 4 perc

Előző cikkünkben a regény kezdetével, a szereplők összeszedésével foglalkoztunk, ebben a cikkben pedig megismerhetitek, hogy mi a legjobb módszer a történetvezetés izgalmassá és érdekessé tételéhez.

Egy könyv akkor jó, ha érdekfeszítő, ha az olvasót leköti több elem együttesen történő figyelemmel követése. Sokszor próbáljuk meg a fejünkben befejezni a történetet, amit másoktól hallottunk, ha nem sikerül végigmondania. Egy könyv is hasonlóképpen kell, hogy működjön: az olvasó már várni fog valamilyen eseményt, amiről tudja, hogy előbb-utóbb be kell következnie. Ekkor jön jól, ha kicsit megkavarjuk őt: egy váratlan fordulat, egy új szereplő, vagy egy régebbi eltűnése… Olvasónk nem is gondolja majd, hogy ezek az új szálak majd a könyv végén egyesülnek.

Megvan az alaptörténet, megvannak a szereplők. Ilyenkor persze érdemes először azzal a résszel foglalkozni. Ha pedig egyszer csak nyakon csókol minket múzsánk, és eszünkbe jut egy újabb elem, érdemes bevenni a történetbe és továbbfűzni. Előbb-utóbb össze lehet majd őket kapcsolni, de erről később.

A könyvem egy szerelmi kapcsolat kialakulásáról szól. Ezt vehetjük egy szálnak, ami persze az egész regényen végigível majd, itt-ott összetalálkozva más szálakkal. A harmadik résznél máris találunk egyet: felbukkan az exbarátnő. Ameddig nem unjuk meg, nyugodtan lehet az alapszál köré csavarni. Persze idővel szükségünk lesz újabb elemekre: találkozás a régen látott apukával…

A fenti példában láthatjuk, hogy az exbarátnő szála az alapszál alárendeltje, míg az apuka sztorija egyelőre láthatóan semmi közös kapcsolatot nem mutat a szerelmi szálunkkal, annak mellérendeltje.

Nézzük, hogyan lehet az egyes szálakat elkezdeni, illetve hogyan lehet majd újakat befűzni a történetbe. Az alapszál mellé érdemes pakolni még egy-két fő cselekménysort, ezek fogják vezetni a történetet. A lehető legjobban akkor cselekszünk, ha ezeket azonnal bemutatjuk az olvasónak. Példa erre, ha az első fejezet „A” szereplőről, a második „B”-ről, a harmadik „C”-ről szól. Pontosan ilyen történet A Szent Péter esernyője című könyv.

A másik lehetőség, amikor van egy, és nem több főszereplőnk, aki viszi magával a cselekményt. Ilyenkor a hősünk egyes új kalandjai – amikor valamelyik szomszédos képzeletbeli városba átrándul – alkotják a legújabb szálakat. Ezek persze csak látszólag indulnak egymásból, így látszólag tűnnek alárendelt szálnak; valójában mellérendelésről van szó.

Főszereplőnk megismeri az apját, akiről aztán majd elég sok csúnya dolgot tud meg. Az apuka végzi a háttérben a dolgát, a főszereplő és ezzel az olvasó is tud róla, de az alapcselekményhez a könyv végéig semmi köze. Szintén főszereplőnk ismeri meg az unokatestvérét, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Belőle lesz a barátnő egyik szeretője. Azonban erről sem tudunk: ha az olvasó tudná, akkor a főszereplő is tudná. A könyv végén persze minden kiderül. De egyelőre még mindketten élik életüket vígan a háttérben, s végzik napi tevékenységeiket, amiről a főszereplő semmit sem tud.

Ha az író egy kívülálló személy a könyvben, és így mindent el tud mesélni, ami történik, akkor könnyen lehet alakítani a szálakat. Érkezik egy rejtélyes szereplő, akiről az olvasónak egyelőre sejtelme sincs, mit akarhat. Folyamatosan figyelemmel követi, érdekli, mi történik körülötte. Látszólag azonban semmi köze nem lesz a végkifejlethez. Ez így van rendjén.

Ilyenkor érdemes bemutatni ezt a szereplőt, vagy ezeket a szereplőket, hogy az adott szálról minél több információt mutassunk be. Figyelj oda arra, hogy ne adj ki róluk több adatot, mint amennyit kellene! Hagyj időt az olvasónak, hogy majd később, esetleg mások által, más szálon keresztül derüljön ki az adott információ.

Összegezve az eddigieket: a soron következő feladatod hosszú lesz, a virtuális világodat a lehető legtöbb oldalról meg kell mutatnod. Egyelőre nem történik semmi lényeges, csak a szereplőket mutatjuk be. Az, hogy igazából ki milyen céllal került bele, egyelőre az olvasó előtt maradjon titok.

A következő cikkben az egyes jelenetek típusairól lesz szó: mikor kell nekünk borongós hangulat, mikor kell rejtélyes, izgalmas rész vagy esetleg mikor tartunk ott, hogy ideje belevinni egy kis erotikát a tartalomba…

About Tr220

Check Also

Nyári olvasmányok 1000 forint alatt

Öt szórakoztató történet magyar íróktól, amit a kütyüdre töltve bármikor magaddal vihetsz a nyaralásra, és …