A tételkidolgozásoktól a cetlikig: így tanulj!

Most, hogy közeleg az év vége, egyre több helyen számíthattok arra, hogy valamilyen formában számon kérik rajtatok a tudásotokat. Van, ahol szerencsére ez csak egy laza év végi dolgozat formájában történik, de ne feledkezzünk el a mostani tizenkettedik osztályosokról sem, akik az érettségi előtt állnak.

Leülni tanulni, órákig rágódni azon, hogy hogyan kell megoldani egy egyenletet, végigolvasni egy irodalmi alkotást, vagy csak szimplán a szerves savak reakcióit elemezgetni… Elképzelhetetlen, ugyanakkor felbecsülhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy ez sikerülhet. Némi akaraterőre van szükség, és egy kis módszertanra. Az alábbiakban olvashattok egy-két tanulási módot, mellyel talán könnyebb lesz a felkészülés a dolgozatokra.

Vázlat, jegyzet, kidolgozás

• Hatékonyság: 99%
• Nehézség: 4/5

Ez talán a legnehezebb mód, de ezzel biztosan az agyadba fog vésődni, amit megtanulsz. A módszer a következő: a megtanulandó anyagot először átolvasod, aztán füzetbe, lapra, akárhova, de maradandó helyre kiírod, majd ugyanezt átolvasod egyszer. A kiírásra nyugodtan szánj órákat, azonban hidd el, hogy ezzel sikerülni fog a tanulás. Nem is hiszed el, hogy a kiírás alatt mennyi belemegy a fejedbe, hiszen amíg írod, addig legalább tíz másodpercen át csak három-négy szóval foglalkozik az agyad, míg olvasás közben egy másodperc alatt elsiklasz felettük.

Technikája a jegyzetelésnek is van, erre egy külön cikkben térünk ki, melyet ide kattintva érhetsz el.

Sétálj közben!

• Hatékonyság: 50%
• Nehézség: 2/5

Ha fogod a tankönyved, vagy esetleg kombinálod az előzővel, és azt a lapot fogod meg, amire kiírtad a tananyagot, és járkálgatni kezdesz fel-alá, esetleg kint a kertben, akkor az agyad tartalék kapacitását azzal foglalod le, hogy koordinálod a mozgásodat, így a tanulásról nem fogja semmi sem elvonni a figyelmedet. Ennek ellenére a szimpla átolvasás nem túl sokat segít, egy-két alkalom kihozza hármasra a dolgozatot.

Szövegkiemelő

• Hatékonyság: 65%
• Nehézség: 2/5

Nekieshetsz a könyvnek az újonnan vásárolt rózsaszín, neonzöld, neonsárga és élénknarancs szövegkiemelőiddel is, csak figyelj arra, hogy mit emelsz ki vele! Ha találsz valami olyat, ami fontos része a tananyagnak, ne kezd el onnantól a pontig húzni a kiemelőt, nézd végig, olvasd el, mit húzol ki, hiszen attól, hogy hirtelen neonsárgává válik a szöveg, még nem lesz benne a fejedben. A színek variálása segít a tanulást könnyebbé tenni, így vizuálisan is jobban elkülönül a tananyag.

Letöltött tétel a netről

• Hatékonyság: 10%
• Nehézség: 1/5

Ha arra vetemedsz, hogy a netről letöltöd a tételed, egyáltalán nem fogja még azt jelenteni, hogy azt te már meg is tanultad, akkor sem, ha elolvasod. Könnyű összetéveszteni azzal a módszerrel, amikor te írod ki a tételt, hiszen a végeredmény ugyanaz lesz. Egy különbséggel: szinte semmi nem marad majd meg a fejedben.

Cetli

• Hatékonyság: 85%
• Nehézség: 3/5

Jó megoldás a kis papírfecnikre történő „jegyzetelés”, persze nem pontosan ezzel a kifejezéssel élve. Fogj egy üres lapot, darabold fel közel egyenlő méretű kis cetlikre, ezekre pedig írj fogalmakat, amelyeknek persze a jelentését is próbáld meg megjegyezni a kiírás közben. Ezután keverd össze a cetliket, húzz egyet, és próbáld meg felidézni magadban, mi is volt a jelentése. Ha nem tudod, nézz utána, ha tudod, tedd félre a fogalmat. Minél kevesebb marad, annál jobb. persze a végén nem árt újra átnézni. Ha nem csak fogalmakat akarsz tanulni, akkor sem kell ezt a megoldást eldobni, hiszen komplett témaköröket is ráírhatsz egy cetlire, esetleg írhatsz hozzá egy kis vázlatot, amiből meríthetsz ihletet, hogy mire is kéne emlékezni.

Jó tanulást kívánunk!