Hogyan írjunk jó könyvet? | Lépésről lépésre 6. | A történet felépítése III.: A végkifejlet előkészítése

Cikksorozatunk előző cikkében a hiteles valóságábrázolás elemeiről beszéltünk. Megtudhattátok, melyek azok a lényeges elemek, melyekkel a legkönnyebben bemutathatunk egy szereplőt, most pedig minden eddigi tudásotokat felhasználva ezekkel a szereplőkkel nekilátunk a végkifejlet előkészítésének.

Ha itt tartasz már, akkor bizonyára egy jó ideje írod a könyvedet, illetve már jó pár ötlettel rendelkezel, melyet felhasználhatsz a könyved megírásához. Először is szeretném leszögezni, hogy ha maradandót akarsz alkotni, akkor ezt a részt egyáltalán nem szabad elhamarkodni, így sokáig kell rajta gondolkozni, milyen végkifejlettel szeretnéd lezárni a könyved. Ha ezen ötletek között van olyan, ami egy nagy durranás lenne, bátran használd fel most, és álmodd tovább (erről a következő cikkben bővebben olvashattok).

Megvan az alaptörténet, megvannak a szereplők, már találkoztak is, mit tegyek?

A legfontosabb, hogy ne hamarkodd el. Csak akkor kezdj bele, ha megvan a kezdőlöket és az erős ihlet.

Könyvemben a végkifejlet több elemből áll össze, melyek látszólag nem is kapcsolódnak egymáshoz, ráadásul a könyv második részéig ki sem derül, a teljes igazságra pedig a harmadik részig kell várni. A lány váratlan balesete pillanatában főhősünk még nem is tudja, hogy az apjával ugyanott mi történik; egy rövid ideig nem tudja, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, de később az anya elmondja neki az igazságot. Azonban a rejtélyes rosszakaróról senki sem gondolná, hogy ehhez is köze van.

Láthatjuk tehát, hogy mennyire összetett tud lenni egy végkifejlet. Néhány tipp, hogy te is fantasztikus befejezést tudj írni:

• használd a jelenetek hangulatát megidéző írásmódokat: írj sokat, ha lassú, írj keveset, ha gyors a haladás;
• hozd össze a szereplőket valamilyen esemény kapcsán, például buli valakinél, vagy közös kirándulás valahova;
• a végkifejlet előkészítésénél fontos, hogy szembeállíts jellemeket, karaktereket: negatívat a pozitív ellen (később szó lesz ennek a művészetéről is);
• kerüljön be az olvasó egyre mélyebben a málnásba, tudasd vele, hogy nincs visszaút, éreztesd fele, hogy az események felgyorsulnak.

A második könyvemben jelenlévő ellentétek már korán megalapozzák a végkifejletet: a hatalmasra duzzadó mostohatestvér-háború egy különös lépésbe torkollik, a hirtelen negatívvá váló szereplő felbukkanása pedig főhősünkben egyre jobban erősíti a cselekvésvágyat, a tenni akarást az ellen, hogy a dolgok rosszabbra forduljanak. Viharos sebességgel, egyetlen nap alatt játszódik le a végkifejlet előkészítése és később maga a végkifejlet is.

A végkifejlet előkészítése és a végkifejlet a tetőpont lesz a könyvedben, előbb-utóbb te is érzékelni fogod azt a pontot, ahol az emelkedés megállni kényszerül. Itt lesz vége ennek a résznek, utána jön az a befejezés, amely a „háború” utáni állapotokat fogja mutatni, megalapozni.

A következő cikkben segítséget kívánok majd nyújtani azzal kapcsolatban, hogy hogyan írhass nagyszerűt, hogyan tudj egy emelkedett hangulatú könyvet írni brutálisan jó végkifejlettel, utána pedig már csak egy cikk van hátra, amely a végkifejletről fog szólni.